950 évvel ezelõtt halt meg Boldog Gizella

2009-05-07 18:06

Május 7-én emlékezünk meg Szent István király feleségérõl, a magyarok elsõ koronás királynéjáról. Gizella fontos szerepet vállalt a kereszténység terjesztésében.

Gizella bajor hercegnõ, II. Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnõ leánya, II. Henrik német-római császár húga, 980 körül született Passauban. Édesanyja (Szent Wolfgang bencés szerzetes közremûködésével) gondos, keresztény nevelésben részesítette õt és testvéreit. Gizella szemlélõdõ hajlamú, vallásos lélek volt; eredetileg kolostorba akart lépni. Amikor Géza fejedelem 995-ben megkérte kezét fia, István számára, mégis beleegyezett a házasságba.

Esküvõjüket 996-ban tartották német földön, majd Gizella követte Istvánt Magyarországra. A veszprémi püspök volt a magyar királyné gyóntatóatyja és koronázó fõpapja. István a pápától kapta a koronát, a királynénak a magyarok készítettek. Gizella igyekezett megszépíteni városát, Veszprémet: fölépítette a székesegyházat és apácazárdát alapított. Az esztergomi és somlyóvásárhelyi zárda alapításában is közremûködött. Kegytárgyakat, oltárterítõket, templomi szertartási tárgyakat, miseruhákat készíttetett és adományozott különbözõ templomoknak. XIX. János pápa (1024–1033) számára is készíttetett miseruhát.

A vezetésével készült miseruha, amelyben az õ kézimunkája is benne van, és amelyet a székesfehérvári templomnak ajándékozott, késõbb a magyar királyok koronázási palástja lett. A paláston István király, Imre herceg és Gizella királyné is szerepel – ez az egyetlen, hímzés formájában fennmaradt, hitelesnek minõsíthetõ ábrázolás a királyi személyekrõl.

A királyi párnak több gyermeke is született, ám a felnõttkort csak Imre herceg élte meg, aki egy vadkanvadászat során vesztette életét.

István halála után – Orseolo Péter, majd Aba Sámuel uralkodása alatt – méltatlanul bántak Gizella királynéval, aki visszatért Bajorországba, és kolostorba vonult. A passaui niedernburgi Szent Kereszt és Pantaleon kolostor apátnõjeként halt meg 1059. május 7-én. Gizella egyik szép emlékét, apátnõként használt keresztjét, az úgynevezett Gizella-keresztet Münchenben õrzik.