Pünkösd
2009. május 30-31.
Majd 40
napja ünnepeltük Urunk Jézus feltámadását. A nagy szikla
elmozdult a sír bejáratától, és kirobbant belõle az ÉLET.
Ezzel egyidõben mozdult a természet, megduzzadtak és kibomlottak a
rügyek, a hideg, a tél, a mélység fogságából elõtört az
élet, amely a Kárpát-medencében a tündérvilágot sejteti. Ehhez
a szép eseményhez kötõdött hajdanában a
legénnyé avatás szertartása, amely
esemény a felnõtté avatásnak tekinthetõ. Az õsi népeknél az
ilyen ünnepek a nõvé,
vagy legénnyé válást
jelentették. Ettõl kedve felnõtt embereknek számítottak. Ez
egyfajta beavatás volt, aminek a mai megfelelõje az érettségi,
amely sajnos már nem tartalmazza azokat a szakrális formákat és
rítusokat, amelyek a régi felnõtté avatásban még megvoltak. Ezt
a húsvéti legényavatást õseink pilisezésnek
hívták. Akit legénnyé avattak, annak segítenie kellett
Nagyboldogasszonynak.
Az Õ tanítványait, virágait, a fiatal lányok jelentették.
Feltámadás
negyvenedik napján Jézusunk a mennybe ment, most már ott képvisel
minket, nem felejtett el bennünket, s mire a szép Kárpát-medence
virágba borul s Tündérkertté változik, elküldi Szent
Lelkét, a mindenek megújítóját. Ezért
Pünkösdöt mi magyarok, a virágok ünnepének
is nevezzük.
Ezen
a napon eleinknél az volt a szokás, hogy a regõsök énekelve
körbejárták a falut, nappal a magyar nép dicsõ múltjáról
énekeltek, este pedig a tûznél ülve tanították a fiatalokat, a
régi idõk eseményeirõl. Az egyik szép esemény, amely egyben
nagyon régi magyar szokás s még a mai napig is megõrizték
egy-két helyen, a pünkösdi királyválasztás.
Ez az esemény egy szertartásos feltételekhez szabott lovas
verseny, amelynek gyõztese lett a Pünkösdi Király. Tökéletes
lovak és tökéletes lovagok vehettek részt a versenyen. Aki
megnyerte ezt a versenyt megkapta a Szent
László nevet. A pünkösdi király egy
évig valóban királyi figyelemben és kegyben részesült. A nép
egy éven át ajándékokkal és kedvességgel halmozta el Szent
Lászlót, a pünkösdi királyt.
A Szent
Lélek érkezik, hogy megújítsa a Kárpát-medencét és ennek
minden arra való keresztény magyarját. Jön, hogy ezt a királyi
népet, királyi nemzetséget a maga méltó helyére tegye. Minden
látó és halló magyar ezzel a döbbenettel készüljön a 2009-es
Pünkösdre, ennek a tudásnak birtokában készülj Te is a
csíksomlyói vagy bármely más irányba tervezett zarándok utadra.
Tiszttettel
és szeretettel: Gergely
István, Tiszti
Akik
Csíksomlyóra készültök, a következõ eseményekre hívom fel a
figyelmeteket: 2009.
május 29-én
este 21 órakor az Árvácska
és a Role Együttes
a csíksomlyói Fodor ház udvarán jótékonysági koncert keretén
belül szeretné kiénekelni, zenélni a jelenlévõk zsebébõl az
adományokra szánt pénzeket. Múltunkat megidézõ dalokat fognak
elõadni:
Mária országa
Adjon Isten
Székely föld felett
Bécs várában sír a német stb.
Ez
körülbelül másfél órás koncert lesz, tombolát is lehet
vásárolni.
Szombaton,
30-án reggel 9 órakor gyülekezünk az
Árvácskákkal, Csibészekkel a Fodor ház udvarán, ahonnan
keresztaljában zarándokolunk Csíksomlyó nyergébe, ahol fél
1-órakor kezdõdik az ünnepi szentmise.
Ugyanezen
nap estéjén 8 órakor a város
központjában, a Szakszervezetek Mûvelõdési Házának
nagytermében nagyszabású elõadásra kerül sor Magnificat
a Kárpátokban/ zenés táncszínház/
címmel. Ennek az õsbemutatónak a mondanivalója: a Jó és a Rossz
háborújában Mária megvédi a magyar népet, reményt ad és
megáldja a Kárpát-medencét.
Érdekessége:
helyi szakemberek alkották ezt a mûvet.
Ezt követõen
fáklyás körmenetben vonul az ifjúság a Kegytemplomba, éjszakai
szentségimádásra.
31-én
délelõtt a magyar
címeres vonatok indulnak a Gyímesek
Völgyébe, ahol a tavalyihoz hasonló ünnepségre kerül sor.
Június
1-én hétfõn, 9 órakor a gyímesi hágóról
illetve a Ciherek patakából zarándoklat indul a Szép Havas
csúcsán lévõ Szent Lélek/ Szent László/ romkápolnához, ahol
az új kápolna alapkõletételre kerül sor. Csapai
Árpád, csíkszeredai egyetemi lelkész
áldja meg az alapkövet, és reményeink szerint a következõ
Pünkösdkor kerül sor a felszentelésre.
Szeretettel:
Tiszti
Csíksomlyó,
2009. május 15.
