A
zarándokokat a ferences rend tartományfõnök-helyettese köszöntötte.
A szentmisében megemlékeztek az Erdélyi Egyházmegye alapításának
ezredik, illetve a ferences rend pápai jóváhagyásának nyolcszázadik
évfordulójáról. „443 évvel ezelõtt õseink itt kérték a Szûzanya
segítségét” – mondta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a szertartás
elején, majd köszöntötte Bábel Balázs érseket. „Ezeréves múltunkban
több mint 900 esztendõn át Szent István akaratából egyházmegyénk
alapítója döntése szerint az Erdélyi Egyházmegye a Kalocsa-Bácsi
Érsekséghez tartozott a román konkordátumig. Éppen ezért méltó és
igazságos volt, hogy az az érsek jöjjön el hozzánk és hirdesse az igét,
akihez tartoztak az erdélyi hívek, az erdélyi püspökség, az ezeréves
történelem 90%-án át” – fogalmazott Jakubinyi György. Ezután köszönetet
mondott a ferences szerzeteseknek, hogy immár közel 700 éve õrzik a
somlyói szentélyt.
„Itthon vagyunk. A magyar
nemzet szíve itt dobog most ebben az ünnepi órában. Égi édesanyánk
összeköt bennünket a világ bármely tájáról érkezett magyarokat, de
összeköti azokat is, akik más nemzethez tartoznak, mert az elsõ pünkösd
óta tudjuk, hogy az egyházban minden nemzetnek helye van” –
mondta Bábel Balázs érsek a szentmise elején.
Szentbeszédében
a kalocsa-kecskeméti érsek úgy fogalmazott: a Gyulafehérvári Érsekség
1000 éve beláthatatlan idõ egy ember életében. „Úgy is jöttem ide, mint
a szent koronát hozó Asztrik érsek 90. utóda. Beláthatatlan hosszú idõ
a 800 éves ferences rend története. Mégis most ezek a jubileumok
összekötnek bennünket múltunkkal, jelenünkkel és remélhetõleg 1000
évnél is tovább tartó jövõnkkel. Összetartanak és összekötnek
mindazokkal, akik a közös keresztény hitben a nemzettudatban magyarnak,
székelynek, csángónak vallották és vallják magukat” – mondta homíliája
elején Bábel Balázs.
Hogyan tekintsünk
történelmünkre? – tette fel a kérdést. Ha valaki meg akarja ismerni
történelmét, annak társalkodnia kell Istennel – idézett egy francia
gondolkodót. A Szûzanya is ezt tette életében. A Magnificat egyben egy
rejtettt történelmi visszatekintés is, hiszen benne van az, hogy
nemzedékrõl nemzedékre mit tett az Isten. Felfedte benne Isten
gondviselését. Nekünk is meg kell látnunk a múltban Isten
gondviselését, mert a múlt erõs gyökér, jelen és jövõ ebbõl él. Fel
kell fednünk benne Isten vonalvezetését. Ugyanezt kell tennünk saját
életünkben is: fel kell fedeznünk benne Isten gondviselését.
Istent
nem lehet nagylelkûségben felülmúlni. Õ a lelki erõsség adományát is
nekünk ajándékozza, ahogy Szûz Máriának is adta, aki állt a kereszt
alatt és nem rogyadozott. Õ akkor is hitte, amit 33 évvel korábban
mondott neki az Angyal: Isten neki adja atyjának házát és uralmának nem
lesz vége. Rá kell tekintenünk bajainkban, hogy lelki erõt kaphassunk,
hiszen õ a mi égi édesanyánk – folytatta Bábel Balázs. A világ és a mi
magyar népünk is nagy válságban van. A magyarországi gondok kivetülnek
a világ összes magyarjára. De minden megosztó szándék ellenére mi
egyetlen nemzetet alkotunk – szögezte le.
Sokan
csak a gazdasági válságot látják. Akik mélyebben látnak, azt mondják,
erkölcsi válságban vagyunk. Azonban ennél is mélyebbre kell
tekintenünk, mert az erkölcs nem áll meg önmagában. Támaszt kíván. Az
újkori ember elveszítette komoly istenhitét, immár 300 éve. Azóta egyre
lejjebb csúszunk. Az erkölcsi válságban minden korrumpálódott, és ezt
követte az értékválság. Mindennek a pénz a mércéje. Az összes többi
bûnbõl könnyebb kigyógyulni, mint a pénzimádatból. Ma ott tartunk, hogy
az áldozatos munkakörökben dolgozó emberek, ápolók, tanítók vagy egy
pláza dolgozója, egy hónap alatt nem szerez annyi jövedelmet, mint e
világ gazdagjai egy óra alatt. Az értékválságot pedig nagyon könnyen
követheti államcsõd is – figyelmeztetett Bábel Balázs.
A
válsághoz hozzátartozik, hogy az emberiség õssejtjét, a családot
rombolják. Minden más együttélést fel akarnak emelni a család rangjára,
miközben a családok támogatása csökken. Növekszik az abortuszé. Még a
prostituáltak is kapnak újabban állami támogatást. De a családok
helyzete egyre inkább megnehezedik. A maradék ifjúságot pedig
megrontják. Mindenhová beszivárog az új kór, a gender-program, hogy
mindenki döntse el szabadon, hogy férfi vagy nõ akar lenni. Eddig
mindig azért tudtunk felemelkedni, mert többen születtek, mint ahányan
meghaltak. Mára ez a rend is megfordult. Fel kell ébrednünk, mert a
családokat, fiataljainkat tudatosan rontják meg – hangsúlyozta a
kalocsa-kecskeméti érsek.
Mit hoz a jövõ? A
csíksomlyói búcsú mottójára utalva (Krisztussal ezer esztendeig) Bábel
Balázs elmondta: nemcsak a múltra utal, hanem a jövõre is. Milyen
jövõkép áll elõttünk? Kisemmizettek lettünk. Kifizethetetlen adósság
jármában nyögünk. Növekszik a munkanélküliség. A kilátástalanság, a
depresszió egyre több embert taszít a mélyszegénységbe. Statisztikák
szerint több mint hárommillió embert.
Szüntelenül
imádkozzatok! Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket! A
hegyi beszéd, a nyolc boldogság magában foglalja a Tízparancsolatot.
Nem a tilalmakra, hanem az eszményekre hívja fel a figyelmünket. Jézus
Krisztus a mi örök eszményünk. Õt kell követnünk. Amikor boldogságot
ígér a szegényeknek. Ki kell állnunk értékeink mellett, akkor is, ha
üldöznek bennünket. Legyen gondunk a szociálisan rászorulókra! Ha ezek
megvalósítására törekszünk, akkor nemzetünk megmarad, újjászülethet és
még azt is remélhetjük, hogy a végítéleten jobbjára állít bennünket.
Össze kell fognunk! Mert nem vette le rólunk a Magyarok Nagyasszonya a
kezét. Sem a Csíksomlyói Szûz Mária! Õ velünk van! Hozzá kell
folyamodnunk úgy, ahogy ezer évvel ezelõtt a mi Szent István királyunk
végsõ elkeseredettségében felajánlotta a koronát, úgy ajánljuk fel mi
is az életünket neki.
(Bábel Balázs szentbeszéde teljes terjedelmében Dokumentumok rovatunkban olvasható.)
Magyar Kurír
