Szolidaritás és józanság: így
akadályozhatjuk meg, hogy a gazdasági válság humanitárius
katasztrófába torkolljon - mondta a pápa nyolc
ország új szentszéki
nagyköveteinek
Mongólia,
India, Benin, Új-Zéland, Dél-Afrika, Burkina Faso, Namíbia
és Norvégia diplomatái mutatták be pénteken
délelõtt megbízólevelüket
a Szentatyának. A protokollnak megfelelõen a pápa
közös beszédet intézett
a nagykövetekhez, majd egyenként, az adott nemzetnek szóló
üzenetét átnyújtotta nekik (ez nem került
felolvasásra). Francia
nyelvû beszédében a Szentatya jelenlegi gazdasági
válságról és az abból
kivezetõ utakról szólt.
A
szegénység súlyos fenyegetést jelent a békére nézve, ezért
nemzetközi összefogásra van szükség, hogy egy
igazságosabb és virágzóbb
világot építsünk az emberiségnek. Az igazságtalanság
megosztja a népeket és veszélyezteti a békét.
Fel kell számolni az
egyenlõtlenséget és méltó életszínvonalat kell
biztosítani mindenki
számára. A pénzügyi válság csak elmélyítette
a már meglévõ
egyenlõtlenséget. Ezt súlyosbítja, hogy csökkent
a külföldi befektetések
száma, a nyersanyag iránti kereslet, a nemzetközi
segélyek és az emigránsok pénzküldeményei az
otthon maradottak számára.
A
pápa arra figyelmeztette a szentszéki követeket, hogy a válság
humanitárius katasztrófába torkollhat sok
kiszolgáltatott ország
esetében. A recesszió visszafordíthatatlan
folyamatokat indíthat el és
sokak megélhetését teheti kérdésessé. Közülük
is elsõként kell megóvni a
gyermekeket. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az
elkeseredés erõszakos megoldásra indíthatja az
embereket, ami belsõ
konfliktusokhoz vezet, tovább gyengítve a
társadalmat. A Szentatya
dicsérettel szólt azokról a nemzetekrõl, amelyek
a nehézségek ellenére sem
csökkentették a segélyeket. A fejlett országoknak támogatniuk
kell a
szegényeket - tette hozzá, majd felhívást intézett a testvériség
és szolidaritás,
valamint a globális szintû nagylelkûség érdekében. A
jómódú nemzeteknek józanságra kell törekedniük
a gazdaságban és
életvitelükben egyaránt.
Fontos
szerepe van a béke elõsegítésében a vallásoknak, fõként
egy
olyan
idõszakban, amikor sok támadásnak vannak kitéve. A vallási
vezetõknek az életszentség felé kell terelniük a
híveket, és segíteni õket
az isteni üzenet helyes értelmezésében. Olyan világ építésére
van szükség,
amelyben a vallás és a társadalom nyitott egymásra és
gyümölcsözõ párbeszédet folytat. A katolikus
egyház a maga részérõl
hozzá akar járulni az emberiség jövõjérõl
alkotott pozitív
világnézethez - mondta végül XVI. Benedek pápa
az új szentszéki
nagykövetekhez intézett beszédében.