2003-ban
110 országban működtek a barátok, most 113-ban. Az eltelt hat évben
megszűnt a rend jelenléte Uruguayban, de négy „frontvonalban” lévő új
területen telepedtek le: Burkina Fasóban, Namíbiában, Szudánban és
Mianmarban. Az utóbbi években egyes rendi egységek megszűntek, de újak
is alakultak. Így a 2003-as 125 rendi egység mára 146-ra nőtt a
következő megoszlásban: 103 provincia, 8 önálló kusztódia, 14 függő
kusztódia, 20 fundáció és egy föderáció.
A
létszámbeli csökkenés több provinciában már az ötvenes években
megkezdődött, a zsinat utáni években némileg erősödött, és máig
folyamatos. Apadása várhatóan folytatódik a következő években is.
Miért? Mert a közösség legnagyobb létszámban azokban az országokban van
jelen, ahol kevés az utánpótlás. A ferencesek több mint fele európai,
ahol nem várható a közeljövőben a hivatások számának növekedése.
Jelentős a létszám Észak-Amerikában is, ahol szintén fogy a jelentkezők
száma. Így egyre emelkedik az átlagéletkor, ami most 57 év; huszonkét
rendi egységben meghaladja a 65 évet, sőt nyolcban a hetvenet is. A
csökkenés okai között a hivatások ingatagsága is szerepel, ami ma
kortünet. Létszámbeli növekedés csak Ázsiában, Afrikában és
Latin-Amerika bizonyos részein tapasztalható.
Ferences
szempontból a világ területe 14 úgynevezett konferenciára oszlik.
Ezekbe tömörülnek a kisebb egységek, vagyis a provinciák. A legnépesebb
az olasz, ennek része az albániai provincia is. A húsz olasz tartomány
összlétszáma közel két és félezer. A második legnépesebb az „anglofón”
konferencia (1856), amelynek Nagy-Britannia, Írország, Észak-Amerika
mellett meglepő módon a litván provincia is tagja. Igen népes testület
az északszláv (1520), illetve a délszláv (1232), a rangsorban a
harmadik, illetve a hatodik helyen vannak – az északi a lengyelek, a
déli pedig a bosnyákok és a horvátok miatt. Hazánk az Alpokon túli vagy
közép-európai csoporthoz tartozik, amely Franciaországtól Erdélyig érti
földrészünk közepét. Ez a negyedik legnépesebb (1313). A magyar (113)
és az erdélyi (52) rendtartomány együttesen ezen egység több mint
egytizedét alkotja. Ötödik legnépesebb a Mexikót is magába foglaló
közép-amerikai konferencia (1266). Az egyetlen olyan csoport, amely egy
ország területének ferenceseit fogja össze, a brazil. Létszám
tekintetében ők a nyolcadikok (1035). Közös konferenciát alkotnak az
Ibériai-félsziget országai (997 fő). Két konferenciára vannak felosztva
a spanyol ajkú dél-amerikai országok. Ázsia, Óceánia és Afrika is
egy-egy testületet alkot, valamint konferencia rangú a szentföldi
ferences kusztódia.
A világ
legnépesebb ferences provinciái a mexikói Ferencről és Jakab apostolról
nevezett (426), a brazil Szeplőtelen Fogantatás (424), a hasonló nevű
lengyel (357) és a bosnyák Szent Kereszt rendtartomány (352).
A
bíborosi kollégiumnak hat ferences tagja van, köztük Paskai László
nyugalmazott esztergom–budapesti érsek. A ferencesek közül 15-en
érseki, 86-an püspöki rangban szolgálnak ma a világban, köztük Majnek
Antal Kárpátalján és Zserdin Antal Gellért Peruban.
José
Rodrigez Carballo, a rend most újraválasztott spanyol nemzetiségű
generálisa nem kedveli a statisztikákat, mert – mint rendtársainak
mondta –, „ha a számok jót mutatnak, akkor könnyen hátradőlünk és
megnyugszunk, mintha minden rendben lenne; mit sem törődünk az
együttműködéssel, hiszen elegek vagyunk magunknak; és ami a
legrosszabb, nem kérdőjelezzük meg életvitelünket, gondolván, hogy a
számok kielégítően bizonyítják életünk evangéliumi minőségét. Ha pedig
a számok rosszat mutatnak, bűntudatunk támad, olykor alaptalanul, vagy
belenyugszunk, hogy úgyse lehet csinálni semmit a fogyás ellen.
Mindezek a magatartások sem az evangéliumnak, sem a ferences eszménynek
nem felelnek meg – figyelmeztetett. A számok nem minden – folytatta. A
mi erőnk nem az erős hadsereg és a lovak sokasága, hanem az Úr maga.
Szögezzük le, hogy jövőnk elsősorban az evangéliumi élet minőségén
múlik. Ugyanakkor a számokra is oda kell figyelni.”
Szerdahelyi Csongor/Magyar Kurír
