2003-ban
110 országban mûködtek a barátok, most 113-ban. Az eltelt hat évben
megszûnt a rend jelenléte Uruguayban, de négy „frontvonalban” lévõ új
területen telepedtek le: Burkina Fasóban, Namíbiában, Szudánban és
Mianmarban. Az utóbbi években egyes rendi egységek megszûntek, de újak
is alakultak. Így a 2003-as 125 rendi egység mára 146-ra nõtt a
következõ megoszlásban: 103 provincia, 8 önálló kusztódia, 14 függõ
kusztódia, 20 fundáció és egy föderáció.
A
létszámbeli csökkenés több provinciában már az ötvenes években
megkezdõdött, a zsinat utáni években némileg erõsödött, és máig
folyamatos. Apadása várhatóan folytatódik a következõ években is.
Miért? Mert a közösség legnagyobb létszámban azokban az országokban van
jelen, ahol kevés az utánpótlás. A ferencesek több mint fele európai,
ahol nem várható a közeljövõben a hivatások számának növekedése.
Jelentõs a létszám Észak-Amerikában is, ahol szintén fogy a jelentkezõk
száma. Így egyre emelkedik az átlagéletkor, ami most 57 év; huszonkét
rendi egységben meghaladja a 65 évet, sõt nyolcban a hetvenet is. A
csökkenés okai között a hivatások ingatagsága is szerepel, ami ma
kortünet. Létszámbeli növekedés csak Ázsiában, Afrikában és
Latin-Amerika bizonyos részein tapasztalható.
Ferences
szempontból a világ területe 14 úgynevezett konferenciára oszlik.
Ezekbe tömörülnek a kisebb egységek, vagyis a provinciák. A legnépesebb
az olasz, ennek része az albániai provincia is. A húsz olasz tartomány
összlétszáma közel két és félezer. A második legnépesebb az „anglofón”
konferencia (1856), amelynek Nagy-Britannia, Írország, Észak-Amerika
mellett meglepõ módon a litván provincia is tagja. Igen népes testület
az északszláv (1520), illetve a délszláv (1232), a rangsorban a
harmadik, illetve a hatodik helyen vannak – az északi a lengyelek, a
déli pedig a bosnyákok és a horvátok miatt. Hazánk az Alpokon túli vagy
közép-európai csoporthoz tartozik, amely Franciaországtól Erdélyig érti
földrészünk közepét. Ez a negyedik legnépesebb (1313). A magyar (113)
és az erdélyi (52) rendtartomány együttesen ezen egység több mint
egytizedét alkotja. Ötödik legnépesebb a Mexikót is magába foglaló
közép-amerikai konferencia (1266). Az egyetlen olyan csoport, amely egy
ország területének ferenceseit fogja össze, a brazil. Létszám
tekintetében õk a nyolcadikok (1035). Közös konferenciát alkotnak az
Ibériai-félsziget országai (997 fõ). Két konferenciára vannak felosztva
a spanyol ajkú dél-amerikai országok. Ázsia, Óceánia és Afrika is
egy-egy testületet alkot, valamint konferencia rangú a szentföldi
ferences kusztódia.
A világ
legnépesebb ferences provinciái a mexikói Ferencrõl és Jakab apostolról
nevezett (426), a brazil Szeplõtelen Fogantatás (424), a hasonló nevû
lengyel (357) és a bosnyák Szent Kereszt rendtartomány (352).
A
bíborosi kollégiumnak hat ferences tagja van, köztük Paskai László
nyugalmazott esztergom–budapesti érsek. A ferencesek közül 15-en
érseki, 86-an püspöki rangban szolgálnak ma a világban, köztük Majnek
Antal Kárpátalján és Zserdin Antal Gellért Peruban.
José
Rodrigez Carballo, a rend most újraválasztott spanyol nemzetiségû
generálisa nem kedveli a statisztikákat, mert – mint rendtársainak
mondta –, „ha a számok jót mutatnak, akkor könnyen hátradõlünk és
megnyugszunk, mintha minden rendben lenne; mit sem törõdünk az
együttmûködéssel, hiszen elegek vagyunk magunknak; és ami a
legrosszabb, nem kérdõjelezzük meg életvitelünket, gondolván, hogy a
számok kielégítõen bizonyítják életünk evangéliumi minõségét. Ha pedig
a számok rosszat mutatnak, bûntudatunk támad, olykor alaptalanul, vagy
belenyugszunk, hogy úgyse lehet csinálni semmit a fogyás ellen.
Mindezek a magatartások sem az evangéliumnak, sem a ferences eszménynek
nem felelnek meg – figyelmeztetett. A számok nem minden – folytatta. A
mi erõnk nem az erõs hadsereg és a lovak sokasága, hanem az Úr maga.
Szögezzük le, hogy jövõnk elsõsorban az evangéliumi élet minõségén
múlik. Ugyanakkor a számokra is oda kell figyelni.”
Szerdahelyi Csongor/Magyar Kurír
