Az erdélyi ferences rendtartomány káptalanja után két hónappal kerestem meg az újonnan miniszter provinciálissá választott Orbán Szabolcsot,
hogy bemutassam lapunk olvasóinak s arra kérjem, meséljen arról, milyen
változásokat hoz az idén tartott nagykáptalan a rend és az õ életébe.
Szabolcs testvér, mindenekelõtt arra kérem, meséljen olvasóinknak röviden a ferences lelkiségrõl és karizmájukról!
Nehéz
dolog meghatározni, mit is jelent egy közösség lelkisége, bár elsõ
pillanattól érzékelhetõ, igazából mégis megfoghatatlan, hiszen az
Istenhez és az egymáshoz való viszonyunkban fejezõdik ki leginkább. A
ferences lelkiség forrása alapítónk, Szent Ferenc istenkapcsolata,
emberekhez és a világhoz való viszonyulása. Ezek mellett alapvetõ
értékként említhetjük a fraternitást, azaz a testvéri életet. Annak
ellenére, hogy közösségeinkben olyan testvérek vannak, akik más-más
környezetbõl, más-más alapokról indultak és nem feltétlenül a szó mai
értelmében vett jó barátok, mégis Isten ajándékai egymás számára. A
ferences lét következõ fontos eleme a „kicsiny-lét” vagy minoritás. Ez
magába foglalja a szegénységet és a peremre szorultakkal való
szolidaritást. A ferences lelkületû testvéreknek kezdetektõl fogva
nagyon fontos Isten igéjének egyszerû hirdetése, illetve a derû, az
Istenbõl forrásozó szent öröm. Rendünknek nincs egy jól meghatározott
karizmája, mint például a piaristáknak a tanítás vagy a kamiliánusoknak
a betegápolás. Ahogy regulánk elsõ pontjában áll: „…kövessék a mi Urunk
Jézus Krisztus szent evangéliumát…”. Az idõk során voltak tanító
testvéreink, Magyarországon ma is léteznek ferences iskolák, rendünk
fenntart kollégiumokat, szociális intézményeket is, de a testvérek
közül sokan lelkipásztori tevékenységet folytatnak. Sajátos
feladatunknak tekintünk mindent, ami az evangélium megélésébõl fakad.
Erdély
területén több ferences lelkiségû szerzetesrend, kongregáció is
található, akik különbözõ feladatkörökben tevékenykednek.
A
mallersdorfi nõvérek Székelyudvarhelyen óvodát mûködtetnek,
Kézdiszentléleken öregotthont tartanak fenn, Csíkszépvízen árvák
gondozásával, Nagyváradon pedig sérült gyerekekkel foglalkoznak.
Öt
éve telepedtek le Árkoson a „pécsi nõvérek”, azaz Assisi Szent Ferenc
betegápoló nõvérei, akik a Szent Ferenc Alapítvánnyal karöltve egy
kismamaotthont mûködtetnek. Vannak Erdélyen kívül is különbözõ ferences
lelkiségû rendek, két évvel ezelõtt még nem is tudtuk, milyen sok. Két
éve szerveztek Gyulafehérváron egy országos ferences találkozót, ott
tudtuk meg, hogy közel húsz különbözõ ferences lelkiségû rend van
Romániában. Ennek a találkozónak lesz folytatása is szeptemberben
Csíksomlyón.
Erdélyben több helyen is közel húsz
éve újjászervezõdtek a ferences világi rendi csoportok. Van ezeknek a
csoportoknak szerepe a ferences rend iránt érdeklõdõk életében, esetleg
kerülnek ki köreikbõl jelöltek?
A ferences világi
rend tagjainak átlagéletkora elég magas. Nagyon sokan vannak olyanok,
akik még a kommunizmus elõtti idõben léptek be a ferences világi rendbe
(akkor ferences harmadik rendnek nevezték), s nehéz évtizedekben
hûségesen megélték a ferences lelkiséget. De új tagok felvételére nem
volt lehetõségük. Talán ebbõl is fakad, hogy sajnos nem mindenik
újraszervezõdött közösség volt képes nyitni a fiatalok felé. Ezért
köreikbõl nem is nagyon kerültek ki jelöltek. De a rendünk iránt
érdeklõdõk általában már korábbról rendelkeznek valamilyen „ferences
tapasztalattal”, azaz vagy ferences plébániára, ifjúsági csoportba
jártak, vagy találkoztak valamelyik ferences testvérrel, és élõvé vált
a kapcsolatuk közösségünkkel.
Jelenleg hány jelöltjük és novíciusuk van?
Egy
novíciusunk fog szeptemberben hazaérkezni Magyarországról, ahol rendi
tanulmányait folytatta. Két jelölt pedig szeptembertõl kezdi meg
novíciusi tanulmányait, szintén Magyarországon.
Szásszebesen
ön foglalkozott az egyszerû fogadalmasokkal, most, hogy már Kolozsvárra
szólítja a kinevezése, megszûnik az ilyen jellegû kapcsolata velük?
Részben
nem és részben igen, ugyanis a mindenkori miniszter provinciálisi
feladatok közé tartozik a jelöltekkel és az egyszerû fogadalmasokkal
való foglalkozás, az õ tanításuk. Továbbá fogok az egyszerû fogadalmas
testvérekkel találkozni Gyulafehérváron is, hiszen szeretném ottani
tanári tevékenységemet folytatni.
Tanárként
biztosan sok tapasztalatot gyûjtött már. Megosztana néhányat, amely
segítségére válhat most, hogy miniszter provinciálissá nevezték ki?
A
Gyulafehérvári Hittudományi Fõiskolán nem voltam ott egész héten, mint
tanárkollégáim, csupán heti két alkalommal, éppen ezért az ott szerzett
tapasztalataim akár szûkösnek is mondhatóak. Két hónappal ezelõtt még
Szászsebesen az egyszerû fogadalmas testvérekkel laktam együtt, akik a
hittudományi fõiskolának is diákjai voltak. Inkább velük kapcsolatban
vannak olyan élményeim, amelyeket most hasznosítani szeretnék. Például
szeretném még élõbbé tenni a miniszter provinciálisi kapcsolatomat
rendünk tagjaival, különösképpen a jelöltekkel és novíciusokkal.
Említette már egy feladatát a miniszter provinciálisnak, mi hárul még rá?
Két
hónapja választottak meg provinciálissá, ebbõl az idõbõl én egy hónapot
Assisiben töltöttem az általános káptalanon. Úgyhogy még csak tanulom
ezt. A miniszter provinciális feladatai közé tartozik az egyes
közösségek tevékenységeinek összehangolása, hogy azok ne elzárt
cselekvések legyenek, továbbá bátorítani a csüggedõ testvéreket és a
közösségi tevékenységek felé irányítani azokat, akik igencsak egyéni
útra térnek, illetve az adminisztratív ügyek rendezése is, például
kapcsolattartás az érsekséggel és különbözõ civil fórumokkal stb.
A helyi káptalanon választották meg önt miniszter provinciálissá a testvérek. Hogyan történik egy ilyen választás?
Miniszter
provinciális lehet minden testvérünk, aki pappá van szentelve. Tehát
mindenki ugyanakkora esélylyel indult, kivéve Leó testvért, akit –
rendi elõírásaink szerint – ezen alkalommal nem választhattunk újra. A
választás demokratikus, minden örökfogadalmas testvérnek van döntési
joga, azaz a választáson szavazhat. Mindvégig reménykedtem, hogy mást
választanak meg a rendtársaim.
Miniszter provinciálisként milyen tervei vannak?
A
funkció megnevezésében található miniszter szó szolgát jelent, az
elöljáró feladata tehát, hogy a közösség terveit, álmait kivitelezéshez
segítse. Ezeket általában a háromévenként szervezett káptalanon
fogalmazzák meg, ez a fórum jelöli ki a fõ feladatokat. Idén két fõbb
gondolat vetõdött fel. Egyik az imádsághoz való visszatérés és ezáltal
az Istennel való kapcsolatunk elmélyítése, másik gondolatkör pedig a
neveléssel kapcsolatos. Azaz ne fejezõdjön be a tanulásunk az örök
fogadalom letételével, hanem folyamatos továbbképzés alakuljon ki
szakmai, de szerzetesi területeken is.
A helyi káptalan után nem sokkal utazott az általános káptalanra. Ott milyen gondolatok fogalmazódtak meg?
A helyi káptalanunk fõ gondolata az evangelizáció volt. A záró dokumentum címe így hangzik: Az evangelizáció adományának továbbajándékozása.
A
csíksomlyói kegyhely is a ferences rendtartományuk temploma. Szerepel
a terveik között esetleg, hogy kiépítsék az infrastruktúráját úgy, mint
más nagyobb búcsújáróhelyekét?
1990 óta nagy
változáson ment át mind a pünkösdi búcsú, mind a „hétköznapi”
zarándoklat Csíksomlyón. Két éve kezdõdött egyfajta együttgondolkodás a
várossal arról, hogyan lehetne zarándokok fogadására alkalmasabbá tenni
a kegytemplom környékét, hogy az ne csupán „kirándulás” hangulatú
legyen, hanem a lélek töltekezését is szolgálja. Nyilván ennek
kialakításához idõ kell. Természetesen vannak egyéni terveink is, és
megtesszük a tõlünk telhetõeket a zarándokok fogadásában.
Az
elõbb beszéltünk azokról a területekrõl, ahol mûködtek, mûködnek
ferencesek, de nem esett szó a lapkiadásról, nyomdáról, amellyel a
Ferenc-rend korábban foglalkozott.
A két
világháború között a ferencesek „uralták” az erdélyi katolikus sajtót,
többfajta újságot is megjelentettek, amelyeket kolozsvári nyomdájukban
adtak ki. Hogy most nem így van, annak emberi és anyagi okai is vannak.
Régebben voltak olyan testvérek, akiknek ehhez volt tehetségük.
Jelenleg a Csíksomlyó üzenete az a kiadvány, amely ugyan
elsõsorban a kegyhely lapja, de amely nem csupán a szerkesztõje révén
kapcsolódik rendünkhöz, hanem a ferences lelkiséget is igyekszik
közvetíteni. Elõreláthatólag a ferences médiahatalom nem fenyegeti a Vasárnapot!
A
ferences nyomdából azonban nem csak különbözõ jellegû lapok kerültek
ki. A kiadványok nagy része, ha jól tudom, megtalálható a ferencesek
könyvtárában. Ezek hozzáférhetõek az ez iránt érdeklõdõk, kutatni
vágyók számára?
Csíksomlyón a Kájoni-nyomda
kiadványainak, illetve a régi ferences könyvtár értékeinek egy részét a
Csíki Székely Múzeumban õrzik, ám az a része, amely a rendházban
található, hozzáférhetõ az érdeklõdõk számára. Sajnos a kolozsvárival
más a helyzet. A Bonaventura Nyomda kiadványait igyekeztünk
összegyûjteni, de a helyi infrastruktúra miatt külsõ érdeklõdõk számára
egyelõre még nem hozzáférhetõ. Reményeink szerint, ha a rendházat
visszakapjuk, ez a probléma megoldódik.
Van valami konkrét tervük a rendházzal?
Egyelõre,
bár többféle elképzelés, terv is született, konkrét döntés még nincs. A
rendházzal való terveink véglegesítése és kivitelezése az egyik nagy
feladatunk a következõ évre, hisz – reményeink szerint – jövõre
visszakapjuk ezt a rendházunkat is, s szeretnénk úgy hasznosítani, hogy
az a közösségünk számára gyümölcsözõ és értéktovábbadó legyen.
Kérdezett: Dénes Gabriella
