Meszlényi Zoltán érseki helynök 1951-ben a kommunizmus áldozata lett
Október
31-én az esztergomi bazilikában kerül sor Meszlényi Zoltán vértanú
boldoggá avatására – tájékoztatta lapunkat Erdő Péter bíboros,
esztergom-budapesti érsek. Az esemény jelentőségéről szólva hozzátette,
a volt szocialista országok vértanúi közül az 1950 nyarán az
állambiztonsági szervek által elhurcolt egykori érseki helynök,
Meszlényi Zoltán az első, aki a boldoggá avatottak sorába kerül. Az
1948 karácsonyán letartóztatott Mindszenty József hercegprímás utódja a
sorozatos kínzások, ütlegelések következtében 1951. március 4-én hunyt
el a kistarcsai internálótáborban.
Erdő Péter azt is elmondta,
hogy Meszlényi sorsa szorosan összefonódott az egyház akkori, tragikus
történetével. Azért adta az életét, hogy egyházmegyéjének törvényes
vezetője legyen. A Rákosi-rezsim fenyegetése ellenére foglalta el
ugyanis a helynöki széket. A rezsim mást akart a helyére, ám az
egyházjogilag nem lett volna érvényes. A bíboros minderről a
magyarországi Oltáregyesület alapításának százötvenedik,
újjászervezésének huszadik évfordulója alkalmából rendezett pénteki
konferencia szünetében beszélt lapunknak. A Pázmány egyetemen elmondott
köszöntőjében hangsúlyozta: korunkban különösen rá vagyunk utalva a
külső jelekre és arra, hogy hitünket tettekkel is kifejezzük.
Húsz éve KÉSZ – Emlékülés Esztergomban
Tegnap
este Erdő Péter bíboros előadásával vette kezdetét a Keresztény
Értelmiségiek Szövetségének hét végi emlékülése az esztergomi Szent
Adalbert Konferenciaközpontban. Az idén húszesztendős szervezet
jubileumi évének megkoronázásaképpen rendezett nagyszabású találkozó ma
olyan vendégek felszólalásával folytatódik, mint Lezsák Sándor
parlamenti alelnök, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Csath
Magdolna közgazdász és Hoffmann Rózsa KDNP-s oktatási szakpolitikus.
Vasárnap reggel Orbán Viktor Fidesz-elnök tart előadást a Vármúzeumban.
A zártkörű találkozó szentmisével ér véget.