Újabb boldoggá avatás

Meszlényi Zoltán érseki helynök 1951-ben a kommunizmus áldozata lett

Október 31-én az esztergomi bazilikában kerül sor Meszlényi Zoltán vértanú boldoggá avatására – tájékoztatta lapunkat Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. Az esemény jelentõségérõl szólva hozzátette, a volt szocialista országok vértanúi közül az 1950 nyarán az állambiztonsági szervek által elhurcolt egykori érseki helynök, Meszlényi Zoltán az elsõ, aki a boldoggá avatottak sorába kerül. Az 1948 karácsonyán letartóztatott Mindszenty József hercegprímás utódja a sorozatos kínzások, ütlegelések következtében 1951. március 4-én hunyt el a kistarcsai internálótáborban.

Erdõ Péter azt is elmondta, hogy Meszlényi sorsa szorosan összefonódott az egyház akkori, tragikus történetével. Azért adta az életét, hogy egyházmegyéjének törvényes vezetõje legyen. A Rákosi-rezsim fenyegetése ellenére foglalta el ugyanis a helynöki széket. A rezsim mást akart a helyére, ám az egyházjogilag nem lett volna érvényes. A bíboros minderrõl a magyarországi Oltáregyesület alapításának százötvenedik, újjászervezésének huszadik évfordulója alkalmából rendezett pénteki konferencia szünetében beszélt lapunknak. A Pázmány egyetemen elmondott köszöntõjében hangsúlyozta: korunkban különösen rá vagyunk utalva a külsõ jelekre és arra, hogy hitünket tettekkel is kifejezzük.

---

Húsz éve KÉSZ – Emlékülés Esztergomban

Tegnap este Erdõ Péter bíboros elõadásával vette kezdetét a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének hét végi emlékülése az esztergomi Szent Adalbert Konferenciaközpontban. Az idén húszesztendõs szervezet jubileumi évének megkoronázásaképpen rendezett nagyszabású találkozó ma olyan vendégek felszólalásával folytatódik, mint Lezsák Sándor parlamenti alelnök, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Csath Magdolna közgazdász és Hoffmann Rózsa KDNP-s oktatási szakpolitikus. Vasárnap reggel Orbán Viktor Fidesz-elnök tart elõadást a Vármúzeumban. A zártkörû találkozó szentmisével ér véget.