Bárány
Béla jelenlegi plébános szerint ezzel a késõbb vértanúságot szenvedõ
püspök lelki rokonságba került egyházközségükkel. A nagyszabású
eseményrõl tanúskodó dokumentumokra egyébként nemrég bukkantak a
plébániai iratok között: találtak korabeli plakátokat, meghívókat,
fényképeket, sõt, elõkerült egy háromperces filmfelvétel is (egy
szemtanú tulajdona), az egyetlen, amelyen Meszlényi püspök szerepel. A
relikviák segítségével közelebb kerülhet a hívekhez a magyar katolikus
egyház egy nagy alakja – véli Béla atya, aki szerint különösen szép
gesztus volt annak idején a mártír püspöktõl, hogy személyesen áldotta
meg az épülõ templom alapkövét.
Bárány
Béla plébános szerint példája nemcsak a hívõ emberek, hanem az egész
Kárpát-medencei magyarság számára is sokat jelent. „Megmutatta, hogy az
ember élete árán is kitarthat a hite mellett. Vértanúságát egyébként
elõre látta, amint kiviláglik több szentbeszédébõl is. 1948. május
8-án, Siófokon, a Sarlós Boldogasszony templomban például azt mondta:
„A Római Birodalomban arra kényszerítették a keresztényeket, hogy
tömjént áldozzanak a pogány istenek oltárainál, s akik megtagadták,
azokat az istenek meggyalázóinak bélyegezték. A modern üldözések
mozgatója az, hogy az üldözött hívõket az állam, a haladás, a nép
ellenségeinek tartják, s mint ilyeneket, irtják és pusztítják.” Ennek
lett áldozata százmilliók között Meszlényi Zoltán is, akinek csupán
annyi volt a bûne, hogy hû volt egyházához. „Püspökként is vállalta a
megaláztatást” – mutat rá a zuglói plébános.
Mint
fogalmaz, ennek a határozott kiállásnak fontosnak kell lenni a ma
embere számára is. Igaz, az egyházüldözõ diktatúrának húsz éve
leáldozott, ám az értékek mentén rendezett élet sajnos napjainkban sem
számít szokványosnak. Talán nem múlt el a negyven év nyomtalanul az
emberi lelkekbõl, talán a nyugatról érkezõ, szabadosságot hirdetõ
liberalizmus tehet róla, de az újabb generációk ritkábban
találkozhatnak az egyéni érdekkel szemben a közösségért áldozatot
vállaló fellépéssel. Béla atya szerint Meszlényi püspök vértanúsága
nekik is üzen, boldoggáavatása mindannyiunkat arra emlékeztet, mi a
fontos valójában. A hit ereje, nagysága igazán az üldözés idején
mutatkozik meg, ahogy arra Jézus Krisztus is felhívta tanítványai
figyelmét. Ám manapság is meg lehet találni a lehetõséget az
embertársak iránti cselekvõ szeretet gyakorlására, az egyház melletti
tanúságtételre. A Megváltó azt mondta: „Gyümölcsükrõl ismeritek meg
õket.” (Mt 7,16). Meg kell tehát néznünk, hogy mi az eredménye a
szabadosságnak, és milyen gyümölcsöket terem a hit szerinti áldozatos
élet. Ehhez elég csak körülnéznünk a világban” – mondja Bárány Béla
zuglói plébános. A zuglói hívek hálásak hívõ elõdeiknek, és úgy
köszönik meg templomépítõ munkájukat, hogy vasárnaponként ötször töltik
meg a templomot, és szívügyüknek tekintik annak gondozását. Ez régi
hagyomány ebben a templomban – melynek a boldogok sorába lépõ püspök
tette le az alapkövét, és amelyet Mindszenty hercegprímás szentelt fel
1946 augusztusában – hiszen a közösség adakozásából épülhetett fel több
mint öt évtizede.
K.D.
Forrás: a Magyar Hírlap Hitélet rovata
Magyar Kurír
