Bárány
Béla jelenlegi plébános szerint ezzel a később vértanúságot szenvedő
püspök lelki rokonságba került egyházközségükkel. A nagyszabású
eseményről tanúskodó dokumentumokra egyébként nemrég bukkantak a
plébániai iratok között: találtak korabeli plakátokat, meghívókat,
fényképeket, sőt, előkerült egy háromperces filmfelvétel is (egy
szemtanú tulajdona), az egyetlen, amelyen Meszlényi püspök szerepel. A
relikviák segítségével közelebb kerülhet a hívekhez a magyar katolikus
egyház egy nagy alakja – véli Béla atya, aki szerint különösen szép
gesztus volt annak idején a mártír püspöktől, hogy személyesen áldotta
meg az épülő templom alapkövét.
Bárány
Béla plébános szerint példája nemcsak a hívő emberek, hanem az egész
Kárpát-medencei magyarság számára is sokat jelent. „Megmutatta, hogy az
ember élete árán is kitarthat a hite mellett. Vértanúságát egyébként
előre látta, amint kiviláglik több szentbeszédéből is. 1948. május
8-án, Siófokon, a Sarlós Boldogasszony templomban például azt mondta:
„A Római Birodalomban arra kényszerítették a keresztényeket, hogy
tömjént áldozzanak a pogány istenek oltárainál, s akik megtagadták,
azokat az istenek meggyalázóinak bélyegezték. A modern üldözések
mozgatója az, hogy az üldözött hívőket az állam, a haladás, a nép
ellenségeinek tartják, s mint ilyeneket, irtják és pusztítják.” Ennek
lett áldozata százmilliók között Meszlényi Zoltán is, akinek csupán
annyi volt a bűne, hogy hű volt egyházához. „Püspökként is vállalta a
megaláztatást” – mutat rá a zuglói plébános.
Mint
fogalmaz, ennek a határozott kiállásnak fontosnak kell lenni a ma
embere számára is. Igaz, az egyházüldöző diktatúrának húsz éve
leáldozott, ám az értékek mentén rendezett élet sajnos napjainkban sem
számít szokványosnak. Talán nem múlt el a negyven év nyomtalanul az
emberi lelkekből, talán a nyugatról érkező, szabadosságot hirdető
liberalizmus tehet róla, de az újabb generációk ritkábban
találkozhatnak az egyéni érdekkel szemben a közösségért áldozatot
vállaló fellépéssel. Béla atya szerint Meszlényi püspök vértanúsága
nekik is üzen, boldoggáavatása mindannyiunkat arra emlékeztet, mi a
fontos valójában. A hit ereje, nagysága igazán az üldözés idején
mutatkozik meg, ahogy arra Jézus Krisztus is felhívta tanítványai
figyelmét. Ám manapság is meg lehet találni a lehetőséget az
embertársak iránti cselekvő szeretet gyakorlására, az egyház melletti
tanúságtételre. A Megváltó azt mondta: „Gyümölcsükről ismeritek meg
őket.” (Mt 7,16). Meg kell tehát néznünk, hogy mi az eredménye a
szabadosságnak, és milyen gyümölcsöket terem a hit szerinti áldozatos
élet. Ehhez elég csak körülnéznünk a világban” – mondja Bárány Béla
zuglói plébános. A zuglói hívek hálásak hívő elődeiknek, és úgy
köszönik meg templomépítő munkájukat, hogy vasárnaponként ötször töltik
meg a templomot, és szívügyüknek tekintik annak gondozását. Ez régi
hagyomány ebben a templomban – melynek a boldogok sorába lépő püspök
tette le az alapkövét, és amelyet Mindszenty hercegprímás szentelt fel
1946 augusztusában – hiszen a közösség adakozásából épülhetett fel több
mint öt évtizede.
K.D.
Forrás: a Magyar Hírlap Hitélet rovata
Magyar Kurír
