Mindig a háttérben, rendíthetetlenül
Fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte Gyimesfelsőlokon a
Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetségének támogatásával
beindult Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum.
Dr. Berszán Lajos római katolikus lelkész kanonok, intézeti rektor
életműve azt a szakmai elvárásnak is megfelelő ars poeticát példázza,
hogy az egyetemes magyar nyelvközösség életre keltése a változó,
gyakran viharos időben társadalmi összefogás eredménye lehet.
Iskolarendszere túlmutat önmagán, mert tulajdonságait megvilágosító
vonása a hitből fakad. Iskolája szívesen fogadta a moldvai magyarság
falvaiból érkező diákokat, az anyanyelvükön tanulni vágyakozókat. Az
erős lelki törekvés, a festői környezetben levő otthonban a tizedik
nemzedék csángómagyar diák segítésére volt elegendő. A gimnáziumból,
líceumból érettségi diplomával távozók erdélyi egyetemekre,
főiskolákra, szakképzési intézetekbe kerülnek. De viszik szívükben azt
a drága kincset, amely megtartja, erősen összetartja, bárhova
kerüljenek. Magukkal viszik a hűséget! Talán Marosvásárhelyre, a
színiakadémiára vagy az orvosi fakultásra. De vihetik Kolozsvárra, a
Babeş—Bolyai Tudományegyetemre, Csíkszeredába informatika és angol
szakra, Gyulafehérváron a teológiára, Kézdivásárhelyen, Hunyadon és
Székelyudvarhelyen tanítóképzőbe, illetve egészségügyi főiskolára,
Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön pedig turisztikai
szakképzésre...

Csak
vigyáznunk kell, hogy a gyimesi és moldvai csángómagyarok és a
székelyföldi fiatalok számára a jövőben is megmaradjon az a magyar
nyelvű, egyházi gondolkodás alatt álló iskola, kérjük a lehetőség
szerinti támogatást — írja a magyar szikora. Mi tudjuk, hogy a csángó
kultúra iránti figyelem nem kizárólagosan erdélyi érték, mint ahogyan
természetes is. Többek, egyesületek, civil szervezetek áldozatos
támogatásával is erősödik a már hagyományos intézet. Szemtanúja
lehettem a Szent Erzsébet-szoboradomány átvételekor a megható
rendezvényen, amikor a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért
egyesületi elnök, Éhn József az egész intézetet a Szent kegyeibe
ajánlotta, és amikor az ünneplő kórus elénekelte a Te Benned bíztunk...
kezdetű 90. zsoltárt.
Itt tartozunk azt is elmondani, hogy nem állhat soha ellentétben ősi,
isteni és emberi jogainkkal anyanyelvünkhöz, nemzeti kultúránkhoz,
őseinktől örökölt vallásunk szabadságához való ragaszkodásunk. Mi
valljuk, hogy kisebbségi kérdésünk nem csupán, s elsősorban nem
politikai kérdés, hanem kulturális. Mi tudjuk, hogy a kisebbségi nemzet
elsősorban kulturális szövetség: mi egy örökölt, sajátos, értékes
kultúrát akarunk megőrizni. Ezt tudta idejében — mint korunk legnagyobb
szerencsétlenségét — felfedezni Berszán atya, hogy üzenetében nemcsak
kisebbségi fájdalom és erkölcsi ismeret a mérvadó, hanem a
Kárpát-medence szellemileg gyötrődő, moldvai csángószékely gyermek
élhessen a történelem adta szabadsággal. Hogy mindenkor legyen egy
ember!
Pásztori Tibor Endre, Háromszék