 Keresztelő
Jánost megkeresték kint a pusztában, és Jézusról faggatták. Ő a maga
végtelen alázatával, saját magát csak a vőlegény barátjának nevezi és
örömében megvallja, hogy most, miután már megismerte Jézust: „ örömöm
teljes.” Jn, 3.
Érdemes
rácsodálkozni Jánosra! Jézus Krisztus maga mondta, hogy nem született
nálánál nagyobb, és mégis kint él a pusztában sáskán, vadmézen, állati
bőrökben jár. Semmije nincs, ott lebeg Heródes pallosa a feje felett és
mindezek ellenére őszintén, tiszta szívvel mondja: „Az én örömöm
teljes!”Keresztelő szent János öröme, boldogsága, mindannak a
megkérdőjelezése, amikért mi nap mint nap rohanunk és sokszor
eszeveszetten tülekedünk. Ő boldog! Mi az örömének a titka?Gondolatban
üljünk mellé a Jordán folyónál, lélekben lássuk magunk előtt Jézust,
ahogy jön szép fehér ruhában, hogy megkeresztelkedjen. Halljuk a Mennyei
Atya szavait, aki az egyszerű, csendes názáreti életet élő Krisztus
felett, szeretettel mondja: „Íme az én szeretett Fiam, akiben kedvem
telik!”... ott áll az élő Krisztus, a karácsonyi csodában közénk
költözött második isteni személy... és felette lebeg a Szentlélek.
Mindez egy csodálatos találkozás, bepillantás a Szentháromság végtelen
szeretetének a kiáradásába, egy felpattant ajtó, mely a végtelenre
nyílik...Isten gyermeke vagy! Életed egy végtelen utazás.
Boldogságod forrása rádöbbenni arra, hogy nem kell hegyeket
megmozgatnod és tengereken átkelned, mert Isten a saját egyszerű
názáreti életedben is szeret, elfogad, értékel. Már nem fontos, hogy
mid van és mit tudsz.Egyetlen dolog fontos, hogy téged, a
marék porból született embert, szeret az Isten!... Hallod, hogy néven
szólít, érzed, hogy végtelenül erős kezével megfogja kezed és vezet. Jó
ráhagyni bizalommal magad, hagyni, hogy ha akar, tegyen csodát általad,
építsen új világokat, vigasztaljon vagy teremtsen, de ha szent fölsége
úgy látja jónak, hát vezessen akár a vértanúság rögös útjára is. Jó
dolog e végtelen szeretetnek igent mondani, lassan megsejteni teremtő
álmait és bizalommal hagyni, hogy átöleljen, vezessen, felfedje
előtted titkait, csodálatos bölcsességének törvényeit. Ö neked a
porszemnek akarja ajándékozni Önmagát!Isten jelenlétében
kitágul a világ, minden olyan egyszerű és átlátható lesz, tiszta és
összesimuló. Látod benne a magad kis szerepét, és jó neked, -e kis
puzzle darabnak- otthonra lelni e végtelen kirakós csodában.Jó belesimulni az embertársaid alkotta nagy családba, otthonra lelve mindennapi egyszerű munkádban.Igazából
ez az egyetlen csoda, ez a semmihez nem fogható találkozás a végtelen
Szeretettel. Minden de minden ebből fakad: alázatod, bizalmad, erőd,
bölcsességed, bátorságod, minden. Érzed, hogy rád nézett és nem vádol,
nem korhol, mert számára egyetlen vagy. Te meg Zakeus
elszántságával állsz fel, hogy minden hibádat akár háromszorosan is
jóvá tedd, hogy megoszd magadat, mindenedet a kicsinyekkel. Vagy az
emmauszi tanítványok példájára, lángoló szívvel akár éjszaka közepén is
útra kelj, és elmond mindenkinek, hogy él az Isten és szeret. Te sem
érted önmagad, de mindez jó neked, és Mária Magdolna megtisztult
örömével szaladsz és szólsz mindenkinek: Él az Isten! Talán semmid
sincs, de mégis nap mint nap nap könnyezve írod, a magad szeretet
himnuszát.Persze érzed világosan, hogy törékeny cserépedényben
tartod kincsedet, és hogy szabad akaratod darabokra törhet mindent, ez
óvatossá, alázatossá tesz. Kicsinységed tudatában tisztában vagy azzal,
hogy nem külső erők, hanem bűnös vágyaid az egyedüli ellenségeid.
Mindent tisztán látsz, sebeket, egész generációkat széttépő bűnöket, de
te ott legbelül nyugodt és boldog vagy. Tudod, hogy az, ki legbelső
énedet ismeri, erős és akar téged, és te gyermeki szeretettel, bármi is
történik, boldogan az övé lehetsz. Ez a belső béke és boldogság,
forrásokat fakaszt szívedben, magad sem érted, de Isten elkezd csodákat
tenni általad. A hegyeket mozgató erő a kezedből fakad, de te tudod,
hogy csak egy marék por vagy, Isten az, aki építi a házát általad.Csaba t |
