Az
angyalvilág létezését számos ószövetségi és újszövetségi írás
tanúsítja. Az angyalok története a teremtéssel kezdődött; Isten próbára
tette őket: szabad akaratuk lehetővé tette számukra a hűséget, a
lázadóknak pedig a bukást. A hűségesek jutalma örök boldogság, a
bukottak büntetése az örök kárhozat.
Az angyal
(az ógörög „angelos” jelentése alapján) Isten akaratának, végzéseinek,
kegyelmének hírnöke; egyben büntetésének végrehajtója is. Az utolsó
ítélet angyalai választják el egymástól a jókat és a gonoszokat;
szüntelenül az Atya arcát nézik a mennyben (Mt 18,10); Isten nagy
tetteinek közvetlen tanúi, és minden teremtmény előtt Isten dicséretét
hirdetik. Aquinói Szent Tamás szerint Isten nem hagyja őrizet és védelem
nélkül gyermekeit, amikor e világba küldi őket, különösen azokat nem,
akik Krisztuséi. Az őrangyalok megóvhatnak veszélyektől, adhatnak jó
sugallatokat, figyelmeztetve a kísértésekre – mind fizikailag, mind
lelkileg segítségünkre lehetnek.
Az angyalok
Krisztus segítői az üdvösség művében, bemutatják Istennek a szentek
imáit, a paradicsomba viszik az igazak lelkét. Élükön Mihály
arkangyallal a kezdetek óta folytatják a sátán elleni küzdelmet az
egyház oltalmára. Az angyalok a Katolikus Egyház tanítása szerint
szellemi lények, akik akarattal és értelemmel bírnak. Kegyelembe
öltöztek – tanítják az egyházatyák. Tökéletességükben minden látható
teremtményt felülmúlnak. Nincs testük, ugyanakkor személyes lények és
halhatatlanok. A főangyal megjelölés az angyalok különleges csoportjára
utal – Isten fontos üzenetének hírvivői.
*
A
szentírásban a három név szerint ismert főangyalnak rendkívüli küldetés
jutott; nevük jelentése alapján – Mihály, ki olyan, mint az Isten;
Gábor Isten ereje; Rafael Isten orvossága – Mihály védelmező, Gábor
hírvivő, Rafael gyógyító. Szent Mihályt a mennybéli hadak nagy vezérének
és győztes harcosának nevezi a liturgia. Gábor mint legfelsőbb követ
égi titkokat tár fel, Rafaelt pedig arra kéri, hogy tartson távol az
emberektől minden testi bajt – szerepel az olvasmányos imaóra
himnuszában.
Míg Szent Gábor és Szent Rafael arkangyalok csak 1921-ben kerültek be a római naptárba, Szent Mihály
főangyalt már az ókeresztény korban nagy tisztelet övezte. Az V. század
elején Itáliában sok helyütt templomokat és kápolnákat szenteltek
tiszteletére. A hagyomány szerint Mihály főangyal 492-ben (496-ban)
megjelent a dél-itáliai Gargano-hegyen. A történet szerint a pásztorok
üldözőbe vettek egy bikát, mely egy hegyi barlangba menekült előlük;
hiába próbálták leteríteni, a nyilak lepattantak róla. Az esetet
jelentették a város püspökének, aki háromnapos böjtöt és könyörgést
rendelt el. Ezt követően a püspöknek megjelent Mihály arkangyal, s
közölte, hogy a bika barlangja az ő szent helye. Monte Sant'Angelóban
híres szentélyt állítottak neki.
Az Egyház őt
hívja segítségül a gonosz elleni küzdelemben (Ef 6,11–17). A Mihály
(Michael) név azt jelenti: ‚Kicsoda olyan, mint Isten?’ – szerepel
Jacobus de Voragine Legenda Aurea c. írásában. „S valahányszor – mint
Gergely írja – valami csodás erőt kívánó dolog történik, Mihály küldetik
el, hogy a cselekedetből és a névből is értésünkre adassék: senki nem
tudja megtenni, amire egyedül Isten képes.” Dániel tanúsága szerint ő
serken föl majd az Antikrisztus napjaiban, és ő védelmezi, oltalmazza a
kiválasztottakat (Dán 12,1); ő harcolt a sárkánnyal és angyalaival, s az
égből levetve nagy győzelmet aratott rajtuk; ő veszi át a holtak
lelkét, és az örvendezés paradicsomába vezeti őket. Az Úr az Egyház
fejedelmének állította. Ő sújtotta csapásokkal az
egyiptomiakat, választotta szét a Vörös-tengert, ő vezette a népet a
pusztában, és ő vezette be őket az Ígéret Földjére. A szent angyalok
seregében ő Krisztus zászlótartója; az Úr parancsára majd ő öli meg az
Olajfák hegyén az Antikrisztust; Mihály arkangyal szavára támadnak fel a
halottak, s ő mutatja meg az Ítélet Napján a keresztet, a szögeket, a
lándzsát és a töviskoronát – olvasható a Legenda Aurea-ban.
Szent
Mihály főangyal a holtak bírája, a lelkek mérlegelője. Az utolsó ítélet
ábrázolásain gyakran egyik kezében kivont karddal, a másikban kétkarú
mérleggel jelenik meg. Mihály nemcsak a végítélet bírája, hanem a lelkek
vezetője, a holtak túlvilági szószólója is. A keresztény hagyomány
szerint ő vitte Máriát az égbe. Temetők, temetőkápolnák védnökének
tekintették, innen ered a halottszállító eszközök „Szent Mihály lova”
elnevezése.
Szent Gábor
főangyal, a Szentírás szavai szerint, az Úr előtt álló hét főangyal
egyike (Tób 12,15; Lk 1,19), akik az emberiséget irányítják. Isten
világosságát terjesztik a történelem szentélyében. A Szentlélek hét
ajándékát vagy a hét szentséget jelképezik. Gábriel a kiválasztottaknak
vitte hírül Isten terveit. Az Ószövetségben Dánielnek megjelent a fogság
idején, s megmutatta az üdvtörténet fejlődését, a nagy birodalmak
harcait és pusztulását, Izrael szabadulását és a Messiás eljövendő
országát. Az Újszövetségben Gábriel főangyal adta hírül a Megváltó
születését; Zakariásnak megjelenve a jeruzsálemi templomban Keresztelő
Szent János születését és a megváltás elérkeztét hirdeti (Lk 1,11–20).
Názáretben Máriát látogatván és köszöntve a Megtestesülés örömhírét
hozta (Lk 1, 26-45). Ünnepe a II. Vatikáni Zsinatig március 24-én volt.
Szent Rafael
Tóbiás könyvében szerepel, mint Tóbiás hűséges kísérője és Tobit
gyógyítója. Rafael főangyal egyike a hét angyalnak, aki mindig kész
arra, hogy az Úr színe elé lépjen. Rafael nehéz helyzetekben segít,
gyógyít, ártalmatlanná teszi a démont. A zsidó irodalomban mint
angyalfejedelem vagy trónálló angyal jelenik meg. A keresztény hagyomány
a főangyalok közé sorolja, és az úton levők védelmezőjének tartja.
Korábban október 24-én volt az ünnepnapja.
* * *
Az angyalokról szóló szentmise prefációja egyértelműen kifejezi, hogy az angyalok tisztelete Isten dicsőségére szolgál: „Mi
angyalaidban és főangyalaidban is téged áldunk; a te nagyságodnak
hódolunk, amikor teremtményeidet, a hozzád hűséges angyalokat
tiszteljük. Bár őket is nagy tisztelet illeti, te végtelenül nagyobb
vagy náluk; így mindennél fölségesebbnek vallunk téged, Krisztus, a mi
Urunk által...". Az angyalok hivatását, a szolgálatot idézi a Szent Főangyalok ünnepén elhangzó misekönyörgés is: „Istenünk,
te csodálatos bölcsességgel elrendezed az angyalok és az emberek
szolgálatát. Engedd, hogy angyalaid, akik a mennyben folytonosan
szolgálnak neked, itt a földön szüntelenül oltalmazzák életünket”.
Mihály
és Gábor arkangyal képe megjelenik a Szent Koronán is. A történelmi
Magyarország területén sokhelyütt a község megjelölésében is szerepel
Mihály arkangyal neve: például Szentmihályfa a Csallóközben vagy a
Zemplén megyei Nagymihály.
Magyar Kurír
Forrás: Jacobus de Voragine: Legenda Aurea; Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium; Rieth József: Szentjeink
;)
;)
