Az
angyalvilág létezését számos ószövetségi és újszövetségi írás
tanúsítja. Az angyalok története a teremtéssel kezdõdött; Isten próbára
tette õket: szabad akaratuk lehetõvé tette számukra a hûséget, a
lázadóknak pedig a bukást. A hûségesek jutalma örök boldogság, a
bukottak büntetése az örök kárhozat.
Az angyal
(az ógörög „angelos” jelentése alapján) Isten akaratának, végzéseinek,
kegyelmének hírnöke; egyben büntetésének végrehajtója is. Az utolsó
ítélet angyalai választják el egymástól a jókat és a gonoszokat;
szüntelenül az Atya arcát nézik a mennyben (Mt 18,10); Isten nagy
tetteinek közvetlen tanúi, és minden teremtmény elõtt Isten dicséretét
hirdetik. Aquinói Szent Tamás szerint Isten nem hagyja õrizet és védelem
nélkül gyermekeit, amikor e világba küldi õket, különösen azokat nem,
akik Krisztuséi. Az õrangyalok megóvhatnak veszélyektõl, adhatnak jó
sugallatokat, figyelmeztetve a kísértésekre – mind fizikailag, mind
lelkileg segítségünkre lehetnek.
Az angyalok
Krisztus segítõi az üdvösség mûvében, bemutatják Istennek a szentek
imáit, a paradicsomba viszik az igazak lelkét. Élükön Mihály
arkangyallal a kezdetek óta folytatják a sátán elleni küzdelmet az
egyház oltalmára. Az angyalok a Katolikus Egyház tanítása szerint
szellemi lények, akik akarattal és értelemmel bírnak. Kegyelembe
öltöztek – tanítják az egyházatyák. Tökéletességükben minden látható
teremtményt felülmúlnak. Nincs testük, ugyanakkor személyes lények és
halhatatlanok. A fõangyal megjelölés az angyalok különleges csoportjára
utal – Isten fontos üzenetének hírvivõi.
*
A
szentírásban a három név szerint ismert fõangyalnak rendkívüli küldetés
jutott; nevük jelentése alapján – Mihály, ki olyan, mint az Isten;
Gábor Isten ereje; Rafael Isten orvossága – Mihály védelmezõ, Gábor
hírvivõ, Rafael gyógyító. Szent Mihályt a mennybéli hadak nagy vezérének
és gyõztes harcosának nevezi a liturgia. Gábor mint legfelsõbb követ
égi titkokat tár fel, Rafaelt pedig arra kéri, hogy tartson távol az
emberektõl minden testi bajt – szerepel az olvasmányos imaóra
himnuszában.
Míg Szent Gábor és Szent Rafael arkangyalok csak 1921-ben kerültek be a római naptárba, Szent Mihály
fõangyalt már az ókeresztény korban nagy tisztelet övezte. Az V. század
elején Itáliában sok helyütt templomokat és kápolnákat szenteltek
tiszteletére. A hagyomány szerint Mihály fõangyal 492-ben (496-ban)
megjelent a dél-itáliai Gargano-hegyen. A történet szerint a pásztorok
üldözõbe vettek egy bikát, mely egy hegyi barlangba menekült elõlük;
hiába próbálták leteríteni, a nyilak lepattantak róla. Az esetet
jelentették a város püspökének, aki háromnapos böjtöt és könyörgést
rendelt el. Ezt követõen a püspöknek megjelent Mihály arkangyal, s
közölte, hogy a bika barlangja az õ szent helye. Monte Sant'Angelóban
híres szentélyt állítottak neki.
Az Egyház õt
hívja segítségül a gonosz elleni küzdelemben (Ef 6,11–17). A Mihály
(Michael) név azt jelenti: ‚Kicsoda olyan, mint Isten?’ – szerepel
Jacobus de Voragine Legenda Aurea c. írásában. „S valahányszor – mint
Gergely írja – valami csodás erõt kívánó dolog történik, Mihály küldetik
el, hogy a cselekedetbõl és a névbõl is értésünkre adassék: senki nem
tudja megtenni, amire egyedül Isten képes.” Dániel tanúsága szerint õ
serken föl majd az Antikrisztus napjaiban, és õ védelmezi, oltalmazza a
kiválasztottakat (Dán 12,1); õ harcolt a sárkánnyal és angyalaival, s az
égbõl levetve nagy gyõzelmet aratott rajtuk; õ veszi át a holtak
lelkét, és az örvendezés paradicsomába vezeti õket. Az Úr az Egyház
fejedelmének állította. Õ sújtotta csapásokkal az
egyiptomiakat, választotta szét a Vörös-tengert, õ vezette a népet a
pusztában, és õ vezette be õket az Ígéret Földjére. A szent angyalok
seregében õ Krisztus zászlótartója; az Úr parancsára majd õ öli meg az
Olajfák hegyén az Antikrisztust; Mihály arkangyal szavára támadnak fel a
halottak, s õ mutatja meg az Ítélet Napján a keresztet, a szögeket, a
lándzsát és a töviskoronát – olvasható a Legenda Aurea-ban.
Szent
Mihály fõangyal a holtak bírája, a lelkek mérlegelõje. Az utolsó ítélet
ábrázolásain gyakran egyik kezében kivont karddal, a másikban kétkarú
mérleggel jelenik meg. Mihály nemcsak a végítélet bírája, hanem a lelkek
vezetõje, a holtak túlvilági szószólója is. A keresztény hagyomány
szerint õ vitte Máriát az égbe. Temetõk, temetõkápolnák védnökének
tekintették, innen ered a halottszállító eszközök „Szent Mihály lova”
elnevezése.
Szent Gábor
fõangyal, a Szentírás szavai szerint, az Úr elõtt álló hét fõangyal
egyike (Tób 12,15; Lk 1,19), akik az emberiséget irányítják. Isten
világosságát terjesztik a történelem szentélyében. A Szentlélek hét
ajándékát vagy a hét szentséget jelképezik. Gábriel a kiválasztottaknak
vitte hírül Isten terveit. Az Ószövetségben Dánielnek megjelent a fogság
idején, s megmutatta az üdvtörténet fejlõdését, a nagy birodalmak
harcait és pusztulását, Izrael szabadulását és a Messiás eljövendõ
országát. Az Újszövetségben Gábriel fõangyal adta hírül a Megváltó
születését; Zakariásnak megjelenve a jeruzsálemi templomban Keresztelõ
Szent János születését és a megváltás elérkeztét hirdeti (Lk 1,11–20).
Názáretben Máriát látogatván és köszöntve a Megtestesülés örömhírét
hozta (Lk 1, 26-45). Ünnepe a II. Vatikáni Zsinatig március 24-én volt.
Szent Rafael
Tóbiás könyvében szerepel, mint Tóbiás hûséges kísérõje és Tobit
gyógyítója. Rafael fõangyal egyike a hét angyalnak, aki mindig kész
arra, hogy az Úr színe elé lépjen. Rafael nehéz helyzetekben segít,
gyógyít, ártalmatlanná teszi a démont. A zsidó irodalomban mint
angyalfejedelem vagy trónálló angyal jelenik meg. A keresztény hagyomány
a fõangyalok közé sorolja, és az úton levõk védelmezõjének tartja.
Korábban október 24-én volt az ünnepnapja.
* * *
Az angyalokról szóló szentmise prefációja egyértelmûen kifejezi, hogy az angyalok tisztelete Isten dicsõségére szolgál: „Mi
angyalaidban és fõangyalaidban is téged áldunk; a te nagyságodnak
hódolunk, amikor teremtményeidet, a hozzád hûséges angyalokat
tiszteljük. Bár õket is nagy tisztelet illeti, te végtelenül nagyobb
vagy náluk; így mindennél fölségesebbnek vallunk téged, Krisztus, a mi
Urunk által...". Az angyalok hivatását, a szolgálatot idézi a Szent Fõangyalok ünnepén elhangzó misekönyörgés is: „Istenünk,
te csodálatos bölcsességgel elrendezed az angyalok és az emberek
szolgálatát. Engedd, hogy angyalaid, akik a mennyben folytonosan
szolgálnak neked, itt a földön szüntelenül oltalmazzák életünket”.
Mihály
és Gábor arkangyal képe megjelenik a Szent Koronán is. A történelmi
Magyarország területén sokhelyütt a község megjelölésében is szerepel
Mihály arkangyal neve: például Szentmihályfa a Csallóközben vagy a
Zemplén megyei Nagymihály.
Magyar Kurír
Forrás: Jacobus de Voragine: Legenda Aurea; Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium; Rieth József: Szentjeink
;)
;)
