Dicsõ múlt
Az ünnepség a felújított
Veres-bástya – a fejedelem szülõháza – külsõ falán felállított Bethlen-címer
leleplezésével kezdõdött. A címert Kiss Zoltán kõfaragó mutatta be, az ünnepség
bent az épületben folytatódott a Szent Ferenc alapítvány diákjainak
verses-dalos elõadásával. A Lengyel Izabella által felkészített, reneszánsz-kori
öltözékben lévõ gyerekek színvonalas elõadásban elevenítették fel a nagy
fejedelem családi hátterét, személyiségét és Erdély felvirágoztatására tett
munkáját.
Házigazdaként Böjte Csaba atya az épület történetét mutatta be 2000-tõl, amikor a jogos örökösök, akik visszakapták a kommunizmusban önkényesen elkobzott, s a 45 éves állami „gondozás” után természetesen romokba heverõ épületet felajánlották megvételre a Szent Ferenc Alapítványnak. Amúgy a tulajdonosok a református egyháznak (a Bethlenek reformátusok voltak) és az RMDSZ-nek is felajánlották, csakhogy a szûkös anyagi körülmények nem tették lehetõvé a történelmi mûemlék-épület megvásárlását. Végül 2003-ban, anyaországi támogatással a Szent Ferenc Alapítványnak sikerült összegyûjteni a pénzt a Veres bástya megvásárlására. Jóval áron alul szerezték meg, de a nagy beruházás csak ezután jött, a romokban heverõ épület renoválásakor, ami a Szülõföld alap támogatásával történt. A renoválás után Bethlen Gábor szülõháza mára visszanyerte régi fényét, s 2007 óta – a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum támogatásával – a nyári idõszakban állandó kiállítás tekinthetõ meg benne, az év többi hónapjaiban pedig a Szent Ferenc Alapítvánnyal kell egyeztetni a látogatást, ismertette a helyzetet Varga Csaba, a mûemlék menedzsere. Évrõl évre egyre többen keresik fel, egyre több – erdélyi és anyaországi – látogató tekinti meg Erdély nyugati bástyáját.
A magyarság bástyája
„Az épület nem a
miénk, hanem a magyar nemzetéé” hangsúlyozta a házigazda Böjte Csaba atya.
Olyan történelmi jelentõségû alap, mely a magyarság megerõsödését és
felemelkedését szolgálja. Isten renovációja mindnyájunkat felemel, a dél-erdélyi
szórványmagyarságot ugyanúgy, mint a több évszázados épületet. Csak akarnunk
kell, cselekednünk kell, építkeznünk kell. Összefogással. A nemrég Nagyváradon
boldoggá avatott Szilárd mártír-püspök idején az álmokat ki sem lehetett mondani,
manapság viszont a magyarság gyakran széthúz, egymással ellenségeskedik,
sopánkodik, ahelyett, hogy megvalósítaná vágyait és építkezne, hangsúlyozta a
Szent Ferenc Alapítvány vezetõje.
Winkler Gyula EP-képviselõ hasonlóképpen vélekedett ünnepi felszólalásában. Örvendetes, hogy az ünnepi mûsort fiatalok adták elõ, mert ez ad erõt ahhoz, hogy reménységgel nézzünk a jövõbe. Imádkozunk együtt azért, hogy a mai, embert próbáló idõkben ne a széthúzás, ne a pártosodás akarata dolgozzon bennünk, hanem az egységé, az összetartozásé. Ez az egyedüli útja a jövõ építésének, mondta a Hunyad megyei RMDSZ elnöke.
Az együtt ünneplés is az összefogás jegyében történt, hiszen korábban a Szent Ferenc Alapítvány és az RMDSZ között voltak nézeteltérések, s nem mindig jutottak közös nevezõre. A magyarság közös ügye azonban elsimította az ellentéteket, s közös építkezésre késztette õket.
Az utóbbi években a Hunyad megyei szórványmagyarság számos tulajdonát, intézményét kapta vissza, és sok újat létesített, hangsúlyozta szívhez szóló, merész beszédében Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa. Mindez amolyan kárpótlás a történelmi viszontagságokra. Akárcsak Bethlen Gábor, vagy a történelem más dicsõ magyarja, most is méltósággal, munkával kell felemeljük szülõföldünket, mert a föld azoké, akik méltó rá, noha a történelem viharai ezt néha másképp alakították.
Nemcsak a szórványban fontos az összefogás, hanem tágabb szinten, az anyaországi és a határon túli magyarok között is, szögezte le Farkas Sándor, a Fidesz országgyûlési képviselõje. A kettõs állampolgárságról szóló törvény tavaszi elfogadása több mint jelkép, a nemzet testén 2004-ben ejtett seb begyógyulását jelenti. Amúgy a magyarságukat silányan megélõ anyaországiak tanulhatnának az erdélyiektõl, s feltöltõdhetnek a Bethlen Gáborhoz hasonló nagy elõdök szellemi és történelmi örökségével.
Hajdú Lajos, a magyarországi Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Társaság elnöke koszorút helyezett el Bethlen Gábor szülõházában. Bethlen Gábor nagy fejedelem, nemzetmegtartó volt a török hódoltság idején három részre szakított magyarság számára. Késõbb Vitéz Nagybányai Horthy Miklós követte eme célt, melyet jelenleg – Böjte Csaba atya példájára – mindnyájunknak törekednünk kell.
A hódmezõvásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium tanárainak küldöttsége könyvajándékot hozott a Szent Ferenc Alapítvány gyermekeinek és meghívták Csaba atyát Hódmezõvásárhelyre, iskolájuk jövõ évi ünnepségére.
Kiss Zoltán kõfaragó, a Bethlen-ház felújítását elvégzõ szakember Kõrösi Csoma Sándor tanárát említette, aki felismerte diákja tehetségében rejlõ szikrát, s lánggá fejlesztette. Amíg van, aki a munkával, tenniakarással, méltósággal szikrából lángot gyújt, aki felkarolja a jövõ nemzedékét, addig nem kell félteni az erdélyi magyarság jövõjét.
