A magyarságnak van jövõje Erdélyben: azért is hívott
bennünket, hogy ezt a hírt másoknak is továbbvigyük.
„Ha tudsz, gyere el, és te is biztasd az embereket, hátha
egy-egy omladozó mûemléket más is örökbe vesz" - írta
nekünk Böjte Csaba ferences szerzetes néhány nappal ezelõtt,
amikor Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének 430.
évfordulóján az ünnepi megemlékezést szervezte.
Elmenni nem tudtunk, de megígértük, hogy a messzi távolból is
beszámolunk az eseményrõl. De miért éppen õ készült a
megemlékezés megszervezésére az erdélyiek közül? Azért, mert
az általa létrehozott Szent Ferenc Alapítvány vásárolta meg
2003-ban a nagy erdélyi fejedelem szülõházát.
Bethlen Gábor 430 évvel ezelõtt, 1580. november 15-én
született a Hunyad megyei Marosillyén, omladozó szülõházára a
falu egyik lakója hívta fel a Déván és más erdélyi
településeken gyermekotthonokat és bentlakásos iskolákat
mûködtetõ, árva gyermekeket nevelõ Csaba testvér figyelmét. A
több mint ötszáz éves épület telkét török befektetõk
akarták megvásárolni benzinkútnak. Mivel a ferences szerzetes
senkit nem talált, akinek kellett volna a történelmi épület, úgy
döntött, hogy az alapítványa vásárolja meg - munkatársainak
majdnem egész éves bérét fordították a vételár kifizetésére.
Amikor Csaba testvért egy interjúban megkérdezték, miért
tartotta fontosnak megvásárolni ezt a házat, azt válaszolta: „Ez
egy feladat, amit ránk bízott az Isten. Úgy érzem, ha Bethlen
Gábor szülõházát egy török üzletember vette volna meg, aki
parkírozót, és utcanõk számára teremtett volna otthont ebben az
épületben, ez az egész magyarság szembeköpését jelentette
volna, ez az egész magyarságnak a szégyene lett volna. Mi, akik
ott voltunk, tettünkkel nem csak a saját kötelességünket, hanem
a magyar nemzet kötelességét teljesítettük.
Bethlen Gábor uralkodása alatt Erdélynek aranykora volt.
Tündérkert volt, ahol az emberek egymásra találtak, ahol a
különféle nemzetekhez tartozó népek le tudtak ülni együtt,
országgyûlést tartottak, törvényeket hoztak, álmokat szõttek,
és ezt sokszor egymásnak feszülve, de legtöbbször egyetértésben
valóra tudták váltani. Erdélynek más jövõje nincs, mint ez a
Bethlen Gábor-korabeli felállás."
Böjte Csaba ugyanebben a nyilatkozatában azt is elmondta, hogy
az összmagyarságnak becsületbeli ügye és jól felfogott érdeke
is az, hogy a Hunyadi kastély, a dévai vár, a piski csata, a
kenyérmezei harctér területén született magyarok otthon
maradjanak, és mint élõ kopjafák, õrizzék a múltnak egy
részét. (Az interjút Révész Máriusz készítette.)
S ha már a Szent Ferenc Alapítvány megvette Bethlen Gábor
szülõházát - amelyben egy 1582-bõl származó ajtókeretet is
találtak -, a felújításáról is gondoskodott: 2005-ben az
avatással együtt ünnepelték a fejedelem születésének 425. év
fordulóját. Két évvel késõbb egy kiállítás is megnyílt az
épületben, amely a Bethlen által teremtett aranykort mutatja be.
Idén pedig, november 15-én Bethlen Gábor születésének 430.
évfordulójáról emlékeztek meg Marosillyén, ismét hangsúlyozva,
hogy az Erdély aranykorát megteremtõ fejedelem a magyarság
egységének helyreállítására törekedett.
A Szent Ferenc Alapítvány képviselõi és segítõi mellett
jelen volt Winkler Gyula európai parlamenti képviselõ, Dézsi
Attila, Hunyad megye prefektusa, Farkas Sándor, magyarországi
parlamenti képviselõ is és természetesen a dévai gyermekek, akik
mûsort adtak elõ Bethlen Gáborról. Böjte Csaba pedig röviden
elmesélve az épület rendbehozatalának történetét.
Az erdélyi fiatalok keveset tudnak arról a korról, amelyben
Bethlen élt, a magyarországiak pedig még annyit sem. A marosillyei
épület fenntartói bizakodóak: mivel a kormány és a parlament
úgy döntött Magyarországon, hogy minden iskolásnak el kell
egyszer látogatnia osztálykirándulás keretében a határon túli
magyarlakta területekre, a jövõben egyre többen kereshetik fel a
fejedelem szülõházat is.
A település Erdély kapujának közelében fekszik a Maros
mentén, mégpedig fõútvonalon. Az ide látogatók a Bethlen
Gábor-házban olyan történelemórán vehetnek részt, amilyenben
még soha nem volt részük. A falu egyébként régen magyar
település volt, de ma már szinte csak a Bethlen-ház az, ami
megmaradt az õsi múltból.
Böjte Csaba hét évvel ezelõtt példázatnak szánta a
Bethlen-ház megvételét. Mint Jeremiás próféta, aki
Jeruzsálemben az ostromlott várral szemben megvett egy szõlõföldet
gyermekei számára, õ is jelezni akarta: hisz abban, hogy a
magyarságnak van jövõje Erdélyben. Azért is hívott bennünket a
marosillyei születésnapra, hogy ezt a hírt másoknak is
továbbvigyük.
