Kedves Testvérek!
Voltam Kolozsváron az egyetemistáinknál és eltelt a szívem örömmel. Jó volt látni a tölünk, a dévai otthonunkból kikerült fiatalokat, immár a saját lábukon állni. Béreltünk egy nagyon egyszeru, kis, régi, kopott magán házat (telefonszámuk: 0264437732) és ott élnek szépen testvéri szeretetben ezek a fiatalok. Sokszor napi 10-12 órát vannak az egyetemen, de úgy éreztem, hogy vidámak, szeretik egymást és össze tartanak. Közös kaszából veszik a mindennapit, együtt föznek, segítik egymást.
A fiatalok, takarítást, kertásást, még disznó vágásokat is vállaltak, állítólag kolbászt, vérest is tudnak tölteni (!?)stb., így egészítik ki a jövedelmüket. Úgy éreztem, hogy mindezt jókedvvel, örömmel csinálják, annak ellenére, hogy az egyetemeken is nagyon komoly gondok vannak. Pl. a Bábes-Bolyai közgazdaság karára az idén elso évre 3700 diákot vettek fel. Egyszerüen nincs hely a termekben, így nagyonsokan állva, vagy földre ülve hallgatják az órákat, és még jegyzetelni is kell. Na de ez már nem a mi dolgunk.
Szeretettel biztatlak, hogy imádkozzatok a Szent Ferenc alapítvány eme újabb kis hajtásáért, hogy megmaradjon, és tovább fejlödjön. Amennyiben valaki arra jár biztos szívesen fogadják, ha egy tábla szalonnával, egy zsák krumplival meglepik öket. Karácsonyra kértek az angyaltól egy mosógépet, ha netalán találkoznátok az angyallal, szóljatok ti is neki.
Sok szeretettel, csaba t.
Szerző: (Translated by Csilla Takács)
