Böjte Csaba:
Hol van az öröm forrása?
Lelke mélyén az ember el
nem múló örömre vágyik. Amikor ennek forrását keresi, Valakire
talál. Ha ez a Valaki ember, akkor valamiért rendszerint csalódik.
Ha tovább keres, Krisztusra találhat, mint Szent Pál és sokan
mások.
Ajándék! Annyira szép ez a gondolat: minden, ami van a
Földön, minden Isten ajándéka. A szép kék ég, a két kezünk,
az élet maga, minden - minden Isten ajándéka.
Olyan jó
ezzel a hittel nézni a körülöttünk lévő dolgokat, személyeket,
mindent. Végül is, lehetne fekete és fehér a világunk, mint a
régi televíziókban, akkoriban úgy is megértettük a filmeket. De
milyen szép, hogy Isten irántunk való túláradó szeretetében,
megajándékozott a színek világával.
És gondoltál az
ízekre? Végül is lehetne csupán két - háromféle íz: - "saláta
és retek, osszátok be!" - mondhatta volna az Isten. Ha te
elmész valahova látogatóba, és ott hatfogásos ebéddel várnak,
az egyet jelent azzal, hogy fontos vagy nekik, szeretnek téged. A mi
Urunk Istenünk, hányféle gyümölccsel, zöldséggel, ízzel
fogadott születésedkor? Nincs az autónál vaníliás meg kakaós
üzemanyag, egyetlen fajta üzemanyag van, és az autó milyen jól
megvan vele! Túláradó szeretetében elhalmoz a Teremtőnk
ajándékaival, azt akarja, hogy jól érezzük magunkat ezen a
földön. Maga a lét is ajándék szeretetből!
Aztán ott
vagy te magad: Csodáld meg a kezedet, ahogy fogsz, vagy simogatsz,
ahogy kenyeret szelsz, írsz, vagy keményen dolgozol. Kezed, Isten
szép ajándéka. A lábad, melyen jársz, szaladsz, futballozol, és
úszni is tudsz vele, ajándék, ingyen kaptad. A szíved! Egyik
gyermekemnek születési rendellenessége volt az egyik
szívbillentyűjével. A sikeres műtét két és félmillió
forintba került. Az én szívem, mind a négy billentyű, szépen
csendben dolgozik negyvenhét éve, csak a négy billentyű tíz
millió forint. Ajándék, semmit sem adtam érte.
Olyan jó
dolog azt tudni, hogy amikor még meg sem születtél, akkor Isten
kiválasztott egy lányt vagy egy fiút, és elkezdte formálni,
alakítani, szépíteni, hogy neked adja, ajándékba. Igazából
Isten teremthette volna valamennyiünket ugyanarra a kaptafára. Vagy
csinálhatott volna 2-4 kaptafát: egy szőkét, egy barnát, egy
feketét. Minek komplikálni? De minden ember más. Mindenki a maga
módján egyetlen, és csodaszép. Isten így látta jónak,
nagylelkűségében, legyen áldott az O jósága. A bőség
gazdagsága!
Jó dolog ajándékot kapni!? Olyan jó dolog
úgy nézni a másikra, hogy ő számomra Isten ajándéka, áldása,
simogatása. Isten nagyon szeretne téged boldoggá tenni, és ezért
megajándékoz a kedveseddel, menyasszonyoddal, feleségeddel. Isten
legcsodálatosabb ajándéka a te kedvesed, menyasszonyod,
vőlegényed, ki elfogad, értékel, és boldoggá tesz.
Persze
fontos tudni, hogy nemcsak a másik ajándék számomra, hanem én is
ajándék vagyok számára. Ülj le, és tudatosan érezd magad
ajándéknak, áldásnak. Isten annyira szereti a te kedvesedet,
annyira akarja az ő boldogságát, hogy megteremtett téged. Te vagy
a válasz a társad kérdéseire, értelme a reggeli kelésének,
munkájának. A te simogatásod, Isten hálája jóságáért,
becsületes tiszta életéért. Üljél le a szobádba, és éld át
ezt az érzést. Te nem egy sodródó falevél vagy, egy értelmetlen
seb ezen a földön, hanem áldás és ajándék.
Gondolkozz
el, vajon a léted valóban Isten áldása a másik számára? Tedd
fel a kérdést: - Valóban ajándék vagyok a másik számára? Ez a
mai napom, ez a mondat, amit mondtam, ez simogatás volt? Egy kedves
ölelés? Áldás? Gyógyír a másik sebére? Meleg tavaszi eső,
napfény, mely virágbomlásra indítja a társamban a félénk
rügyeket?" Egészen biztos Isten senkit nem azért teremtett,
hogy átok legyen, nehézség, vagy keserves botrány ezen a földön.
Az Úr azt szeretné, hogy mindannyian a magunk módján családunk,
népünk, nemzetünk, egyházunk számára az ő áldása, ajándéka,
szeretetének a jelei legyünk. Legyél azzá, amiért születtél,
merd vállalni önmagad, és boldog leszel!
Csaba testvér
