Haitin már 2200-ra nõtt az október közepe
óta pusztító kolera halálos áldozatainak száma, s más karibi államokra
is kezd átterjedni a járvány. Nicaraguában már három esetet jegyeztek
fel, Hondurasban pedig bejelentették, hogy az országban is mind több
kolerás megbetegedésre számítanak. Haitin teljes káosz fenyeget, miután
kiderült, hogy a vírust nepáli békefenntartók terjesztették el a
szigeten.
Haitin továbbra sem
tudják, hogyan lehetne megálljt parancsolni a járványnak. Hivatalos
adatok szerint a megbetegedettek száma majdnem eléri a százezret. Az
ENSZ azonban úgy véli, hogy a valós szám ennek a duplája lehet. Igaz,
minden becslést fenntartásokkal kell fogadni. Szakértõk eddig úgy
vélték, hogy a járvány csúcspontján nem regisztrálhatnak többet 200 ezer
megbetegedésnél. Ma azonban úgy látják, hogy 12 hónap alatt 400 ezerre
nõhet a megfertõzöttek száma. Ez az összlakosságnak majdnem négy
százaléka.
A karibi országokban egyre nagyobb pánikkal szemlélik azt a pusztítást,
amit a kolera vitt véghez Haitin. A járvány egyre több államra átterjed.
Két hete Hondurasban halt meg egy férfi kolerában, s a napokban
Nicaraguában jeleztek három megbetegedést. Mind drámaibb a helyzet a
Dominikai Köztársaságban is, ahol 22 személyt támadott meg a kolera, ám a
valós adat ennél sokkal magasabb lehet. Egyes szakértõk szerint a régió
országai közül Honduras a legveszélyeztetettebb, ahol a csapvíz
mindössze 16 százalékát tisztítják klórral. Thomas Guevara egészségügyi
miniszter nem zárta ki annak lehetõségét, hogy az országban is gyorsan
terjed majd a járvány.
Haitin mind többen követelik a
békefenntartók kiutasítását az országból azt követõen, hogy Renaud
Piarroux francia epidemiológus szakértõ kutatásai alapján arra a
következtetésre jutott: valóban a nepáli békefenntartók terjesztették el
a vírust a szigeten. Szerinte a szennyezett víz az ázsiaiak mirebalaisi
fõhadiszállásáról szivárgott a környezõ folyóvizekbe, így az Artibonite
folyóba, amelyet eddig a járvány gócpontjának tartottak. Hírek szerint a
jelentést a francia külügyminisztérium több napig visszatartotta tartva
a politikai következményektõl.
A dokumentumot elõször kézhez
vevõ ENSZ-misszió visszafogottan reagált. "Nem utasítjuk el a
jelentésben foglaltakat, de nem is fogadjuk el minden állítását" -
mondta diplomatikusan a misszió szóvivõje, Vincenzo Pugliese a CNN
hírtelevíziónak. Hozzátette, nyitottak maradnak a további vizsgálatokra.
A nepáli hadsereg élesen bírálta a jelentést. A békefenntartók közlése
szerint semmi sem támasztja alá a dokumentumban foglaltakat.
Tény,
hogy az ENSZ szakértõi már végeztek vizsgálatokat a nepáli táborban, de
nem találtak kolerára utaló jeleket. Renaud Piarroux szerint ugyanakkor
ez semmit sem bizonyít, mivel a vizsgálat elõtt mindent
fertõtlenítettek a helyszínen. Stefano Zannini, a haiti ENSZ-misszió
vezetõje szerint teljesen felesleges vitáról van szó: "Minden
harmincadik percben meghal egy ember. Az emberi életek megmentésében
semmit sem számít, ha megtudjuk, mi is okozta a járványt".
Elszabadult a pokol a fõvárosban
Haitin
elszabadult a pokol, miután közzétették az elnökválasztás elsõ
fordulójának eredményét. A kormánypárt jelöltje, Jude Célestin ugyanis
néhány ezer szavazatnak köszönhette, hogy bejutott a második fordulóba, s
többek szerint meghamisították az eredményt. Míg Célestin 22 százalékot
szerzett, a legtöbb voksot gyûjtõ egykori First Lady, Mirlande Manigat
31 százalékos eredményt ért el. A tüntetések rendre erõszakba
torkollnak, a megmozdulások során barikádokat építettek és gyújtottak
fel a fõvárosban, Port-au-Prince-ben. Felgyújtották a kormánypárt
székházát. Legalább négyen haltak meg a megmozdulásokban. Szerdán
lezárták az ország repülõtereit.