Kis-Rigó László megyés püspök és Kun Miklós történész kezdeményezésére
Márton Áron Erdély nagy hírû püspöke halálának harminc éves
évfordulójára egy konferenciát rendeztek Zuglóban, melyen Kalmár Ferenc,
országgyûlési képviselõ is tartott elõadást, s elárulta portálunknak,
hogy személyes kötõdés is fûzi a romániai magyarság egykori vallási
vezetõjéhez.
Márton Áront 1924. április 19-én szentelték pappá. Ezt követõen több
erdélyi településen lelkészi szolgálatot végzett. Így került a
kolozsvári egyetemre is ahol egyetemi lelkészként tevékenykedett. Egyik,
leányok számára tartott beszédében gróf Széchenyi Istvánra utalva az
alábbiakat mondta: „Erdélyt nem a magyar hadsereg vesztette el és nem a
román hadsereg hódította meg. Hanem meghódították a román anyák, akik
szültek, szültek és szültek. És elvesztették a magyar nõk akik nem
szültek.” Romániában már ekkor felfigyeltek rá a hatóságok, veszélyes
irredentának tartják. 1938-ban Gyulafehárvár püspökének nevezték ki, s a
második világháborúban is ott maradt a városban, kiállt a magyarság
jogaiért, s templomi beszédekben, levélben lépett fel a zsidóüldözés
ellen. A háború után 1955-ig börtönben, majd 1967-ig házi õrizetben élt,
1980-ban hunyt el.
„Otthon a családban nagyon sok szó esett Márton Áronról, aki
karizmatikus személyiség volt, õ valóban nem engedett a negyvennyolcból.
Úgy állt, mint Hargitán egy szál fenyõ, nem volt hajlandó meghajolni,
feladni a szellemiségét, igazi vezetõ egyénisége volt a magyarságnak.
Saját kötõdésem is fûz a püspökhöz. Brassóban õ bérmált engem” – mondta
el portálunknak Kalmár Ferenc, a KDNP alelnöke, országgyûlési képviselõ,
aki a konferencián a püspökrõl tartott elõadást, Szászfalvi László, az
egyházügyért is felelõs államtitkár, Pápai Lajos gyõri püspök és Kozma
Gábor, a Szegedi Hittudományi Fõiskola rektora mellett.
szegedma.hu
