Önkéntesek, akik munkájukért cserébe nem várnak sem jutalmat, sem
elismerést, és akik tudják, a szavaknál eredményesebbek a tettek, õk
Európa valódi hõsei – mondta Viviane Reding, az Európai Bizottság
alelnöke szombaton Budapesten.
Viviane Reding, aki a jogérvényesülésért, az alapvetõ jogokért és az
uniós polgárságért felelõs biztos is, az önkéntesség európai évének
megnyitóján hangsúlyozta: az unióban azon dolgoznak, hogy megkönnyítsék
az önkéntesek munkáját, hogy „ne kösse õket gúzsba a bürokrácia”. Ezért
igyekeznek elhárítani az olyan akadályokat, amelyek például a
munkajoggal vagy a diplomák kölcsönös elismerésével kapcsolatosak –
tette hozzá.
Mint felhívta a figyelmet, az emberek hajlamosak megfeledkezni az
önkéntesekrõl, és ezen változtatni kell 2011-ben. Meg kell mutatni
azoknak, akik még nem végeztek ilyen tevékenységet, hogy „ez nem munka,
hanem öröm”, és egyben nagyszerûen építi a közösséget, formálja a
társadalmat – emelte ki.
Kifejtette: Európában jelenleg a lakosság egyötöde vesz részt valamilyen
önkéntes munkában, ez a GDP öt százalékát adja. Remélhetõleg az év
végére nem 100, hanem legalább 200 millió önkéntes tevékenykedik majd
Európában – fogalmazott.
Sztavrosz Lambrinidisz, az Európai Parlament (EP) alelnöke beszédében
kiemelte: állítólag Magyarországon nincs nagy hagyománya az
önkéntességnek, a jelenlegi soros elnökség azonban kiváló alkalom arra,
hogy az ország bebizonyítsa, ez nincs így. Emlékeztetett: amikor
2004-ben Athénban rendezték az olimpiai játékokat, sokan aggódtak, hogy
képesek lesznek-e sikeresen lebonyolítani az eseményeket, mivel úgy
tartottpak, a görög kultúrának sem része az önkéntesség, mégis ezrek
jöttek segíteni.
Az EP alelnöke is említett saját példát: korábban egy nagy amerikai
ügyvédi irodánál dolgozott, ahol kötelezõ volt munkaidejük egy részében
ingyenes jogi segítséget nyújtani azoknak, akik ezt egyébként nem
engedhették meg maguknak. Ez a munka remek lehetõség volt a fiatal
ügyvédeknek a tapasztalatszerzésre, és nagyon jó érzést jelentett, hogy
olyanoknak segítettek, akik másképp nem kaptak volna ilyen támogatást –
magyarázta.
A válság idején az emberek hajlamosak befelé fordulni, csak a saját
jólétükkel törõdni, holott segíteni kell másoknak – vélekedett.
Népújság
