Az imahét megnyitóján megjelent Réthelyi Miklós a Nemzeti Erõforrás Minisztérium minisztere, Szászfalvi László egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkár és Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkár a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból. Részt vett az istentiszteleten Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgadaságért felelõs államtitkára, Gyõri Enikõ, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelõs államtitkára, Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelõs helyettes államtitkára.
Az egyházak képviselõi között külföldrõl érkezett vendégek is voltak: Rüdiger Noll protestáns lelkész, az Európai Egyházak Konferenciája Egyház és Társadalom Bizottságának igazgatója, Piotr Mazurkiewicz, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa brüsszeli bizottságának fõtitkára, illetve Fazekas László református püspök, a Szlovákiai Egyházak Ökumenikus Tanácsának alelnöke és Milo¹ Klátik, a Szlovákiai Evangélikus-Lutheránus Egyház elnök-püspöke.
Az egybegyûlteket 
Bölcskei
Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának
lelkészi elnöke köszöntötte. Köszöntõjében az imádságról, annak
fontosságáról szólt: mindenkinek szüksége van arra a dimenzióra, ami
csak az imádságban nyílik ki – mondta. Kitért arra is, hogy a
kereszténységnek dialógusban kell állnia az állammal, a társadalom más
szellemi irányzataival, az egyházak családján belül pedig õszinte
párbeszédre van szükség.
Bölcskei Gusztáv köszöntõje után D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, az Ökumenikus Tanács elnökének és Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének imádsága következett.
Az olvasmányokat Csernák István metodista szuperintendens és Mészáros Kálmán baptista házelnök olvasta fel.
Ezután Gáncs Péter,
evangélikus elnök-püspök a Mt 5,21–26 szentírási szakasz alapján
tartott igehirdetése következett. Beszédében az evangéliumi szakaszból
kiindulva, amely a hegyi beszédrõl szól, kitért az alkotmányozás
kérdésére is. Megoszlanak arról a vélemények, mondta, hogy mennyire van
helye Istennek egy közjogi dokumentumban. Ennél azonban fontosabb
kérdés, hogy Isten országa alkotmányában hol van helyünk? Jézus
Krisztus hegyi beszéde „Isten országának alkotmányaként” értelmezhetõ,
amely utat mutathat Krisztus tanítványainak. Az imanyolcad arra ad
lehetõséget, hogy végiggondoljuk helyzetünket, önvizsgálatot tartsunk és
szembesítsük önmagunkat Isten országának alkotmányával.
Van mit rendeznünk a keresztények egységért meghirdetett ökumenikus imahéten egymás között, és szélesebb körben az Európai Unió családján belül is – állapította meg.
Erdõ Péter
bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentbeszédében
emlékeztetett arra, hogy az elsõ keresztények kitartóak, állhatatosak
voltak az imádságban. Ha rendszeresen imádkozunk, ha hittel
felülvizsgáljuk és Krisztus fényében újra meg újra megújítjuk életünket,
és a bonyolult mindennapok kísértései közepette is megvívjuk a hit jó
harcát azért, hogy inkább az õ akaratát kövessük, mint a saját
önzésünket, akkor lehetünk állhatatosak, akkor lehetünk kitartók a
hitben.
Az imádságban való egység a keresztények között már megvalósulóban van. Különösen ilyenkor, az egységünkért hirdetett imahét során. A keresztények teljes közössége a kenyértörésben, az Eucharisztiában valósul meg. A hitbeli közösségnek az eucharisztikus áldozat és lakoma közösségét meg kell elõznie – mondta: „A kenyértörés, az Eucharisztia közössége egész egyházi életünk és küldetésünk csúcsa és forrása, amint a II. Vatikáni Zsinat tanítja (l. pl. Lumen Gentium 11a). Egyszerre elõsegíti és kifejezi a keresztények teljes közösségét. A hitbeli közösségnek éppen ezért Egyházunk meggyõzõdése szerint az eucharisztikus áldozat és lakoma közösségét meg kell elõznie. Ám azért imádkozunk, és azon fáradozunk, hogy a keresztények között – nem csupán emberi erõfeszítések eredményeként, hanem Isten kegyelmébõl – létrejöjjön majd az a teljes közösség, amely az Eucharisztiában való közös részesedésben ragyoghat el.” – fogalmazott Erdõ Péter.
Beszédében kitért arra is, hogy hazánkban és Európában is igen nagy szükség van a közösség, a szolidaritás érzésére és az ezért való cselekvésre. A szolidaritást az Európai Unió alapvetó értékei között szokás emlegetni. Erdõ Péter reményét fejezte ki, hogy a most következõ félév, a magyar elnökség idõszaka erõsíti a népek közösségét és hozzájárul az elepvetõ emberi értékek, az élet a család, az emberi méltóság szolgálatához.
Erdõ Péter szentbeszéde a Beszédek rovatunkban olvasható.
Fabiny Tamás evangélikus püspök a bûnbánati imában a szombat éjjeli diszkóbalesetben elhunyt három lány családjáért is könyörgött.
A keresztény egység litániáját Bölcskei Gusztáv mondta el, majd a hálaadó ima következett, amelyet Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) fõtitkára mondott. A Miatyánk után D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, az Ökumenikus Tanács elnöke mondta az elbocsátást, majd a MEÖT tagegyházainak püspökei, ortodox, anglikán, görög katolikus fõpásztorok, református és evangélikus püspökök, és a meghívott külföldi vendégek kérték Isten áldását az imahét folytatására.
A szertartás a Himnusz eléneklésével ért véget.
Magyar Kurír
Képek: Horváth-Bolla Zsuzsanna
