Kedves barátaink
!
Szeretném bemutatni a házunkat a gyermekeink
szemén, látásán keresztül. Az ötödik tanévet éljük ebben a
házban egy folyamatosan bővülő nagy család ölelésében. Itt
Tusnádfürdőn jelenleg 97 bentlakó gyermekünk van és további
húsz gyermeknek biztosítunk élelmet, ruhát, és a tanuláshoz,
emberré lévéshez szükséges feltételeket. Ezen utóbbi gyermekek
nem laknak bent a házban, ők a napközi otthonos gyermekeink.
Házunkat a térség mentőcsónakjának szánjuk, a szegények,
főként a gyermekek megmentésére. Hála Istennek sokakat
tekinthetünk a szövetségesünknek, akik szolidaritásban,
barátságban, nemzeti és emberi összefogásban alkotják velünk
közösen azt a pajzsot, mely védelem a nyomorral, a
kilátástalansággal, a gyermekek elleni bűnökkel, közösségeink
létét fertőző szellemi, lelki és tudati sorvadással szemben.
Igyekszünk jó gazda módjára beültetni a földünket. Tudjuk
azonban, hogy a magból nem mi beszéljük ki a gyarapodást. Mi
társai vagyunk a magnak, vigyázunk rá, hogy megteremhesse a saját
gyümölcsét. Azok a gyümölcsök, melyek a munkánk nyomán
teremnek, sok ember imádságát, emberi és anyagi támogatását
dicsérik. „Gyermekbarát” szövetségetek áldás számunkra,
mert törődést, biztatást, jövőt, szárba szökkenést hoz.
Házunk védőszentjéül Szent Lászlót választottuk.
Többek között azért fontos ő a számunkra, mert országos
feladatait, jövőt, nemzeti létet teremtő munkáját állhatatosan,
bátran, lendülettel, elszántan tudta végezni. Nem ragadt le az
elemzéseknél, a kockázati és költségtényezők számbavételénél.
Értelmének és szívének bölcsességében, Isten segítségével
megharcolta a maga harcát a szétesés ellen. Mi is őszintén és
alkotó, teremtő erővel akarunk válaszolni a bennünket megkereső,
megtaláló nehézségekre, feladatokra.
Kíváncsi
voltam, hogy a gyermekeink hogyan látják a házunkat. Örömmel
osztom meg veletek az ő gondolataikat.
„Csíkországban
is, mind sok más helyen az országunkban eléggé nagy baj a
szegénység. Egyszer Csaba testvér is elbocsátotta
"nyílvesszőjét", miként egykoron a pestisjárvány
idején Szent László, hogy megtalálja a gyógyszert, a megoldást.
A "nyílvessző" Tusnádfürdőn ért célba. Itt vásárolta
meg Csaba testvér az egykori Anna villát, melyet 2006 tavaszán
sikerült részlegesen felújítani, és ez év szeptemberétől a
ház második emelete már lakhatóvá is vált. Kezdetben csak
harmincan voltunk, köztük én is, három nevelő és a házvezető
Kolozsvári Tibor. Eleinte igaz még nem volt fűtés, meleg víz,
szekrény, megfelelő felszerelés, de a legfontosabb mégis
megtalálható volt: szeretet, kedvesség, gondoskodás, a gyógyszer
testünknek, lelkünknek egyaránt. Lassan minden kialakult, soha nem
volt okunk panaszra. Nőtt a létszám, elkészült az első emelet
meg a földszint, lassan megtelt a ház. Napjainkban 100-nál többen
lakunk az otthonban. Tizenegy felnőtt, nevelő szentelte élete egy
bizonyos szakaszát a házban élő gyerekek nevelésére,
szeretésére. Türelemmel, szeretettel, odaadóan dolgoznak a
gyerekekkel. Az évek során több önkéntes is segítette a
munkájukat, próbált bekapcsolódni a ház életébe. Tíz család
van: négy fiú és négy lánycsalád, plusz a helybeli gyerekek
napközis csoportja. Sok dologban gazdagodtunk: élmények ezre
rejtőzik mindannyiunk szívében: kirándulások, zarándoklatok,
játék, stb. Itt találták meg egyesek szívük választottját,
mások legjobb barátjukat, barátnőjüket, mások meg itt tértek
át a helyes életmódra.
A nevelők sokat imádkoznak a
házért, a gyerekekért és a szeretetért. Az Isten meg is
hallgatja őket, mivelhogy az itteni gyerekek szeretik egymást,
akárcsak ahogy a testvérek. Ezek a gyerekek mindig vidámak,
frissek, szeretetre méltók (Marika).
Az otthon neve Szent
László, melyet 2009 június 26-án szentelt fel dr. Jakubinyi
György érsek. Otthonunk azért kapta e szenttől a nevét, hogy
lakói: nevelők és gyerekek egyaránt a legszebbet, a legjobbat
hozzák ki magukból alázatosan, szeretetteljesen és kedvesen
(Baranyai Andrea).
Néhány szemelvény a házunk
életéből:
Foci
Mi minden szerdán és
pénteken járunk foci edzésre, sokszor focizunk a városi
gyerekekkel. Már sokat voltam velük foci versenyre és nem mindig
nyertünk de néha pedig igen. Nincs valami komoly csapatunk de a mi
módunkon nagyon is jó!
Van egy nevelő amelyik tud focizni és
mindig jön velünk ha megkérjük. A mi csapatunkat az iskolából
állítottuk össze! Nagyon jó a tanárnő aki tanítja mert mókásan
mondja el a feladatunkat (Gábor István).
Halászat
A
halászás a második bobbynk! Minden hétvégén megyünk halászni
a családunkkal és sok halat fogunk. A Csukás tónál szoktunk
halászni. Ha sokat fogunk akkor haza visszük, de ha keveset, akkor
vissza dobjuk a halakat a vízbe. Van több méter zsinórunk és
mogyorófa botra kötjük, s avval halászunk. Eddig közülünk a
Csukás tón én fogtam a legnagyobb halat. A halakat egy középen
elvágott 5 literes palackban tartjuk életbe.
Esti ima
Nagy örömmel szeretnék egy pár sorban írni arról, hogyan
zajlanak az esti programok kis családomban. Úgy gondolom a napi
programok közül az a legszebb, amikor beköszönt az este. Vacsora
után a fiam elmenne, fürödni, fogat mosnak, előkészítjük
közösen másnapra a ruhákat, ilyenkor van a legtöbb idő
személyes beszélgetésre. Ilyenkor van idő leülni, a gyermekeket
ölbe venni és nem kell kérdezni, ők mesélnek és elmondanak
mindent ami a kicsi szívükbe van. Soha nem marad ki az esti mese,
mert ezt ők kérik, ha meg elfeledkeznék megkérdezik: nevelőbácsi
mi a mese címe, amit ma este felolvas nekünk? Én lepirulva gyorsan
előveszem a polcról a mese könyvet, 11 szempár csak engem
figyelve olvasom végig nekik a mesét! A mese után következik a
hálaadás a napért, a jó dolgokért, hibákért, rosszért,
mindenért hálát adunk a Jó Istenek imádkozás közben.
Megszoktuk egymás kezét fogni, úgy imádkozzuk el a Miatyánkot!
Szoktuk dicsőíteni a Jó Istent énekeinkkel. A fiuk nagyon sok
éneket meg akartak tanulni, így minden esti imádkozás alatt egy
új éneket tanítok meg nekik! A kötött imákon kívül az én kis
családom saját szavaival is megköszöni minden este a Jó Istenek
az elmúlt napot! Egyik este az öt éves kis fiam, aki addig még
sosem mondott imát saját szavaival (mivel nem kötelező ez a
forma), így imádkozott: azt kérem a Jézuskától, hogy ne legyünk
rosszak, ne verekedjünk, fogadjunk szót a nevelőbácsinak és azt
kérem még, hogy a nevelőbácsi mindig legyen boldog!
Nem is
kell leírjam, hogy a könny a szememből akaratlanul is kieset!
Ezért jó az együtt eltöltött esti program, mert hihetetlen sok
minden kijön a gyerekekből, ha biztonságba és szeretetbe érzik
magukat! Én hálát adok a Jó Istenek, hogy minden nap 11 kisfiúra
vigyázhatok, formálhatom őket, ilyen sok szeretetet senkitől!
Szeretettel Szabi nevelő, 11 kisfiú
Sízés
Tusnádfürdőn
kemények a telek, de jó a sípálya és a kedvünk. Tetszik ahogyan
a hó és a hideg megcsípi az arcomat, attól teljesen kipirulok.
Voltak vicces dolgok is. Sokszor elestem. Egyik alkalommal alig
tudtam feltápászkodni, de azért már várom az új telet. Most
azonban a nyár rejteget még ezer meg ezer csodát. A tél hideg és
szórakoztató volt (Rozi) Nagyon jó volt látni a nevelőt, hogy
mennyit esik, és ő nevet ezen (Jakab Eszter).
Fürdés a
meleg víznél
Ha az időjárás engedi, hétvégenként
elmegyünk, vagy elbiciklizünk az Olt partjára a meleg vízhez. A
„meleg víz” egy bő hozamú forrás. Az érdekessége ennek a
forrásnak, hogy a vize még a legrosszabb esetben is langyos és
annyira meleg, hogy még télen sem fagy be. Útközben, egyszer Arni
még kígyót is fogott. A nevelőnéni nagyon megijedt és mondta,
hogy eresszük el.
Sokféle játékot kitalálunk. Isti és a
Péter meg is tanult úszni. A kirándulásaink akkor teljes
értékűek, ha az egész család ott van. Együtt játszunk és
kovácsolódunk össze, mint egy igazi család (Zsófi nevelő
lányai).
Születésnap
Mindenki
életében van születésnap. Olyankor a nevelővel tortát sütünk
a konyhán. Az ünnepelt meghívja a barátait, osztálytársait,
majd vacsora után következik a szülinapi buli.
Énekelünk
és az ünnepelt felvágja a tortát és közösen elfogyasztjuk. Az
egymásnak készített szülinapi emléklapok is szokásosak nálunk,
amit mindig szeretettel készítünk. Az ünnepelt felbontja az
ajándékait és együtt örülünk neki. Szerintünk az egymásra
való figyelés és az egymás iránti szeretet a legszebb ajándék
(Éva nevelő lányai).
Csaba testvér
Csaba
testvér egy csíki székely (Molnár Kinga) aki nem zárkózott el a
rászoruló gyermekektől, nem kergette el az ajtója elől, onnan
ahol segítséget, befogadást kértek tőle, hanem igenis tiszta
szívvel, boldogan befogadta őket. Ugyanígy tett Szent László is.
Az ellenséget miután legyőzte, nem megölte, hanem megbocsájtott
nekik. Nem kell semmit elutasítani, ami első látásra rossznak
látszik. Minden szakadt ruhájú, gondozatlan gyermekből, egy kis
szeretettel, jósággal szép, „új” gyermeket lehet varázsolni,
a rosszból jót lehet csinálni. Csaba testvér mindig imádkozik a
bajba jutott gyermekekért, egy kis segítségért, egy kis pénzért.
Neki sem könnyű, de ő értünk sose adja fel. Isten áldja őt
(Részeg Renáta).
Köszönettel, Kolozsvári Tibor
