Harmincnégy, harmincöt vagy annál több
kérdés, szóval: minden elénk sorakozik itt, ami földi pályánk,
létezésünk és önnön értelemkeresésünk során felmerülhet bennünk, ha egy
cseppet is oda/idefigyelünk a civilizált világ mulandóságot feledtető
rabságából. Nem tagadhatjuk le, hogy ezek a kérdések, kételyek időnként
előjönnek, hiszen nélkülük értelem nélkül való tévelygés a lét. Az
első Karikó Éva-féle kérdés: Miért jó, ha valaki hisz?, és az utolsó:
Lehet-e a halállal félelem nélkül szembenézni? A bölcsőtől a koporsóig,
az alfától az ómegáig szaladnak a gondolatok. Böjte egyáltalán nem
feszeng a kérdésektől, hiszen neki sokkal nagyobb riportere van odafent
és odabent, csak lelkéből beszél. Karikó éppen csak kiprovokálja még
egyszer, hogy vezessen minket végig azon az úton, amelyet oly sok
emlékezetes prédikációval és missziós megnyilatkozással kövezett ki
számunkra az eltelt két évtizedbe. 
Böjte
Csaba, atyánk, testvérünk, felebarátunk olyan hévvel szól, amilyennel
máskor is, s mindig, csak úgy árad az a népi és közvetlen katolicizmus,
az ízes nyelv, az anekdotákkal, viccekkel megtűzdelt szentbeszéd,
szeretet, hogy az maga a csoda. A CSODA. Úgy érezzük, hogy nagyon könnyű
visszafordulunk önmagunk és a tisztaság, a belső végtelen felé, mint
annak idején, amikor könnyedén és ideiglenesnek remélt távolodásra
kárhoztattuk magunkat. És széles margók vannak végig, kettőzi magát a
könyv, kétszárnyú ablak: régvolt írók, költők, tudósok, papok, katonák
gondolatai lebbennek, s meglegyintenek a verssorok angyalszárnyai. Hátha
visszatalálunk önmagunkhoz, s a bennünk rejtező végtelenhez. Segítség a
könyv, istáp a hitvány világ ellen. Vigyük magunkkal, olvasgassuk esti
órákon, hajnalban, reggel, napi rohanásban, hogy ragadjon minket is
magával, és röpítsen messzire, hogy segítsen hazajutnunk… S. M. (Ablak
a végtelenre. Csaba testvér gondolatai Istenről, vallásról, életről,
emberről… – Böjte Csaba válaszol Karikó Éva kérdéseire. Helikon Kiadó,
Budapest, 2010, 256 oldal, 2990 Ft) |
