Istennek hála több kiváló igehirdetőt hallgathattunk és
ismerhettünk meg az idei imahéten. Remélhetőleg bőséges lesz az
áldás is a szolgálatuk nyomán.
Ezúttal
a záró alkalomról szeretnénk beszámolni, amikor Böjte Csaba
atya volt a vendégünk. Vele már korábban is volt kapcsolatunk.
Többször támogattuk a „gyermekeit“ élelmiszerrel.
Gyülekezetünk két tagja önkéntesként is dolgozott a dévai
otthonban. A templomunkban a szeretetszolgálat céljából kitett
második perselyben az ő megsegítésükre adakoztunk az utóbbi
hónapokban. Ő viszont most először járt nálunk.
Tehát
február 6-án, vasárnap olyan istentiszteletben/misében
lehetett részünk, amivel nem mindenki büszkélkedhet. Lehet, hogy
kicsit az elfogultság is „kihallatszik”
ebből a mondatból, de ez az alkalom tényleg felért egy csodával.
A liturgiai részt Antal Csaba helybeli lelkipásztor
végezte. Azonban már a kezdéskor felcsendült egy katolikus ének,
amit a meghívott és nagy számban megjelent katolikus hívek
énekeltek. Az igehirdetést Csaba atya vállalta. Ebben főleg a
közösség fontosságáról és áldásairól beszélt. Utána
úrvacsoraosztás, illetve áldozás következett. Előbb Csaba atya
Fábián László helybeli plébánossal együtt végezte az oltári
szentség bemutatását, és áldoztak a jelenlevő hívek. Ezt
követően Antal József nyugalmazott lelkipásztor és Antal Csaba
lelkipásztor osztották ki az úrvacsorát a reformátusoknak, a
megszokott rendben.
Végül
Böjte atya részletesen beszélt a munkájáról, amit nagy
érdeklődéssel hallgattunk. A gyülekezet ámulattal vett tudomást
arról, hogy jelenleg Erdély-szerte 63 településen csaknem 2200
gyermeket gondoznak. Majd átadtuk az újabb segélyadományt, ami a
„pótperselyben“ gyűlt.
Beszélgetésünk
során kifejeztük az örömünket, hogy ilyen szépen megvagyunk
„egymás mellett“. Hálát adunk Istennek, hogy ilyen csodálatos
eseményben lehetett részünk, és azért imádkozunk, hogy ezen
túlmenően valóban „egyek“ legyünk Krisztusban.
Antal
József és Antal Enikő
Csatolt képek:
)
)
)
