Életem
egyik legnagyobb csodája a bécsi testvérekkel való személyes
szoros barátság. Dévára érkezésemkor, 1992 őszén, egy bécsi
katolikus közösség, a 365 napról elnevezett csoport tagjai
meglátogattak. Azt mondták, hogy elhatározták, hogy ők az év
minden napján a mi urunk Jézus Krisztus szeretetét szeretnék
megélni... Nemes elhatározásukból tettek születtek! Ők vállalták
Déván az első gyermekeink keresztszülőségét, azt, hogy napról
napra támogatják ösztöndíjjal a gyerekeinket. Ez az összeg nem
magas, napi 1 Euro volt, de Istennek legyen hála, mindennap
számíthattam az elmúlt közel húsz évben az ö szeretetükre,
támogatásukra.
Szívem minden melegével köszönöm a
jóságukat, köszönöm a szeretet nagy csodáját, mely képes
határokat, és hosszú-hosszú éveket áthidalni. Folyamatos
jóságos jelenlétük erőt adott a nehéz évek alatt a
kitartáshoz, munkám becsületes végzéséhez. Úgy gondolom, hogy
ők nem csak pénzzel, támogatnak bennünket. Az ő személyes
hűségük hitemet, az emberiségbe vetett bizalmamat határtalanul
megerősítette. Kitartó jóságuk nekem és gyermekeink számára
is örök példa.
Mindezt ferences alázattal, imádságos
szeretettel köszönöm, Csaba t.
Csatolt képek: