Szent
István Terv!
Többen kérdezték: Szent István Terv, hogyan
tovább?
(A teljes írás itt olvasható:)
http://erdely.ma/dokumentum.php?id=86746
Őszinte
leszek, én nem számítottam ekkora figyelemre, visszhangra! Úgy
tűnik, hogy a honlapokon nagyon sokan elolvasták a gondolataimat,
sokan hozzá is szóltak. Kaptam hideget, meleget, aszerint, hogy
kinek éppen mit diktált a lelkiismerete. Csíkszeredában is vagy
harmincan összeültünk, hogy megvitassuk a Szent István Tervet. Én
örömmel köszönöm a figyelmet és a törődést, mert ez csak azt
bizonyítja, hogy népünk jövője nem közömbös nagyon sokunknak.
A hozzászólók szinte mind kiemelték, hogy bármilyen szép
gondolat megvalósulása igazából a gazdag, tehetősebb rétegen,
és főleg a politikai hatalmon múlik... Ehhez a kérdéshez én két
hozzáfűzést kapcsolnék:
1. Biztos, hogy igazán nagyszerű
dolgokat csak a tehetősebb réteg és a politikai vezetőség
segítségével lehet elérni, de én meg vagyok győződve, hogy ha
mindannyian csak egyetlen négyzetméter területet tisztítanánk
meg városainkban, falvainkban, ha mindannyian csak egyetlen fát,
bokrot ültetnénk el kertjeinkben, akkor is már szebb lenne a
világ. A tudósok ki tudják számítani, hogy egyetlen fenyőfa
mennyi levegőt tud megszűrni, mennyivel szebbé tudja tenni
környezetünket. Éppen ezért én azt mondom magunknak, az egyszerű
embereknek, hogy ne várjunk senkire, itt a nagyböjt, tisztítsuk
meg a lelkünket egy kiadós szentgyónásban, és álljunk neki a
tavaszi nagytakarításnak. Udvarainkat, kertjeinket ültessük be
élettel, és ebbe a munkába egy-egy tál ételért, kis fizetésért
vonjuk be a munkanélküli szegényeket. Fontos, hogy ne küldözgessük
őket dolgozni, hanem hívjuk szeretettel magunkkal a munkába.
2.
A gazdagoknak, és a politikai hatalmasoknak is nagy szeretettel
ajánlom a figyelmébe mindazt mi Észak-Afrikában történik...
Ugye ott az emberek elkeseredtek, aztán egy kétségbeesett
gyümölcsárus nemcsak magát, hanem az egész térséget lángba
borította. Most a sarokba szorított gazdagok, politikusok mesés
összegeket osztanak szét az emberek között, hogy puszta életüket
menteni tudják... Döbbenetes dolgoknak vagyunk a média által
szemtanúi. A híreket olvasva, nézve újból és újból egyetlen
gondolat fogalmazódik meg bennem: Vajon nem hamarább kellett volna
ezeknek a hihetetlenül vagyonos embereknek megosztaniuk a saját
népükkel mindazt, amit felhalmoztak? Ha csak pár hónappal ezelőtt
lett volna ilyen nagylelkű pl. a líbiai vezetőség, az egyszerű
nép a vállára vette volna, de most már úgy tűnik, hogy késő
ott is, akárcsak 1989 karácsonyán Bukarestben. Talán még
emlékezünk, hisz a televízióban láttuk, hogy a diktátor élete
utolsó beszédében hogyan ígért fűt-fát, béremelést, de a
megvalósításra már nem volt lehetősége.
Mérhetetlen
magánvagyonok gyűltek össze az elmúlt évtizedekben. Ezek a
vagyonok bankokban, értékpapírokban felhalmozódnak. Tulajdonosaik
ma még szeretettel megoszthatják, vagyonukból szebbé tehetnék
városainkat, falvainkat, tündérkertté varázsolhatnák az egész
Kárpát-medencét, az ők és mindnyájunk örömére.
A
Szent Ferenc Alapítvány vezetősége úgy döntött, hogy az
általunk gondozott gyermekek szülei közül most tavasszal 25-30
munkanélküli személyt alkalmaz egyelőre egy hónapra azért, hogy
Csíksomlyón a Mária kertet, - mely mindenki számára nyitva áll
- megépítsük. Kis dolog? Lehet, de én nagyon kíváncsi vagyok
arra, hogy hogyan sikerül megbirkózni ezzel a
feladattal.
Szeretettel biztatok mindenkit, hogy dolgozza ki a
maga tavaszi Szent István Tervét, és azt valósítsa is meg. Jó
lenne, ha a tapasztalatainkat megosztanánk.
Szeretettel,
Csaba t.
Fotó: Thaler Tamás
)
