Ijesztõ helyzet: egymillió gyerek hiányzik - Demográfiai vitanap a parlamentben

2011-03-09 10:21

Demográfiai vitanap a parlamentben

Keddi ülésén demográfiai vitanapot tartott az Országgyûlés. Réthelyi Miklós sorskérdésnek nevezte a népességfogyás megállítását, Szijjártó Péter az arányos adórendszer hatásairól beszélt, míg Tóbiás József azt hangsúlyozta, hogy ezt a csatát nem a parlamentben kell megnyerni.

• Áldás legyen a gyermek, és ne költségtényezõ

Réthelyi Miklós miniszter szerint a „legfontosabb erõforrásaink a gyermekeink”; Magyarország csak akkor lehet sikeres és gazdag, ha elegendõ gyermek születik, ezért el kell távolítani az akadályokat a gyermekek születése elõl. A Nemzeti Erõforrás Minisztérium vezetõje sorskérdésnek nevezte a népességfogyás megállítását, és jelezte: a kormány feladata megteremteni annak feltételeit, hogy a gyermektelenség ne jelentsen gazdasági elõnyt a jövõben, illetve hogy el tudja fogadtatni, a gyerekre ne teherként, hanem „saját életünk egy újabb lehetõségeként” tekintsünk.

„A családok biztos alapját a házasság adja”

Rónaszékiné Keresztes Mónika (Fidesz) kiemelte: Magyarországon 30 éve folyamatosan csökken a születések száma, 2010-ben újabb négyezer gyermekkel kevesebb született az év elsõ nyolc hónapjában, amit történelmi mélypontnak nevezett. Mint mondta, egyre idõsebb korban vállalkoznak a nõk az elsõ gyerek megszülésére. Hangsúlyozta: hosszú távra tervezett, ciklusokon át biztonságot adó, elszánt, de felelõsen átgondolt családpolitikára van szükség. Hozzátette: a népességcsökkenés ellenére van egy olyan társadalmi réteg, ahol a családok vállalják a három vagy annál több gyermek felnevelését. Kijelentette: a családok biztos alapját a házasság adja. Megemlítette, hogy évente 44 ezer mûvi abortuszt hajtanak végre Magyarországon. Magyarország népesedési helyzete ijesztõ az elmúlt évek szociálpolitikájának és családpolitikájának köszönhetõen – jelentette ki.

„Az anyának szüksége van más tevékenységre”

Ujhelyi István (MSZP) a nemzetközi nõnapra való emlékezéssel kezdte felszólalását, majd felhívta a figyelmet arra, hogy Rónaszékiné Keresztes Mónika, a Fidesz vezérszónoka hét gyermeket nevel. Közölte: helyteleníti a kormányzat számos olyan intézkedését, mely szerinte nehézzé teszi a gyermekvállalást. Mint fogalmazott, az anyának szüksége van más tevékenységre is ahhoz, hogy jó anya legyen. Ahol az anyától azt várják, hogy maradjon otthon, abban az országban kevesebb gyermek születik – jelentette ki. Az ellenzéki képviselõ hozzátette: a politikai baloldal nem akar beleszólni az emberek együttélésébe, szexuális magatartásformáik megválasztásába.

Értékválság?

Harrach Péter azt hangsúlyozta: az elkötelezõdés hiánya jelenik meg a házasságkötések alacsony számában. Mint fogalmazott, a családi élet iránti igényt elnyomja a karriervágy, egyre kevesebben mondják azt, hogy családban élni jó. Véleménye szerint az értékválság eredménye a halasztott gyermekvállalás. Felhívta a figyelmet az elsõ Orbán-kormány által hozott intézkedésekre, mint például a családi adókedvezményre, vagy az otthonteremtési támogatásra. Kiemelte: egységes nemzetben kell gondolkodni akkor is, ha családpolitikáról van szó. Tarnai Richárd, a KDNP másik vezérszónoka közölte: a kormány azt kívánja elõsegíteni, hogy a nõnek legyen lehetõsége dönteni, mit választ, a családot vagy a karriert.

Vona: A cigányság többségbe kerül

Vona Gábor kiemelte: Magyarország demográfiai helyzete tragikus. Véleménye szerint a demográfiai válság egyik oka az, hogy a magyar lakosság 30 éve fogy, a másik pedig a cigány kisebbség „robbanásszerû” népességgyarapodása. Ennek következménye, hogy a cigányság többségbe kerül a magyar társadalmon belül, valamint a cigányság túlnyomó többségének sikertelen integrációja miatt az állami mûködés felbomlik – tette hozzá. A jobbikos képviselõ úgy fogalmazott: „nem az a baj, hogy cigány gyermekek születnek, hanem az a baj, hogy sokszor miért”. Sokszor ugyanis nem szüleik felelõs döntéseként, hanem pusztán megélhetési okokból – tette hozzá.

Mire vállaljanak gyeremeket?

Ertsey Katalin (LMP) azt emelte ki: Magyarországon a fiatalok akarnak gyermekeket. Feltette azonban a kérdést: mire vállaljanak gyermeket a fiatalok, a szép szavakra? Véleménye szerint a nõk foglalkoztatásának növelése javítja a demográfiai mutatókat. Közölte: pártja szerint kifejezetten bünteti a fiatal, alacsony keresetû, gyermektelen párokat az új adórendszer. Hangsúlyozta azt is: ott születnek meg a második és a harmadik gyermekek, ahol az anyának van esélye a munkába való visszatérésre.

Az arányos adórendszer önmagában nem elég

Szijjártó Péter (Fidesz) felszólalásában hangsúlyozta: ma Magyarországon hiányzik egymillió munkahely és egymillió gyerek, ha ezek meglennének, akkor az ország sokkal könnyebben birkózna meg a gondjaival. A kabinetnek gazdasági és demográfiai kihívásnak is meg kell felelnie, a családügy pedig már nem szociális ügy, hanem nemzetstratégiai kérdés – mondta. A fideszes politikus hozzátette: tarthatatlan, hogy 2010-ben 40 ezerrel születtek kevesebben, mint ahányan meghaltak, ezt az állapotot például gazdasági eszközökkel kezelnie kell a kormányzatnak. Ilyen eszköz Szijjártó Péter szerint az adórendszer is: „az új, arányos adórendszerben a kormány elismerte a gyermekvállalás költségeit” és lehetõvé tette, hogy a gyermekvállalás együtt mûködhessen a munkavállalással – tette hozzá a képviselõ.

Az új adórendszer mondanivalója a politikus szerint az, hogy „minél több gyermeket vállal egy család, annál kevesebb adót kell fizetniük”. A miniszterelnök szóvivõje ugyanakkor leszögezte: az adórendszer változtatása önmagában nem elég, a helyzet kezeléséhez koherens, összefüggõ kormányzati politika szükséges – a kormánynak gazdasági, foglalkoztatási és demográfiai fordulatot kell végrehajtania.

Nem a parlamentben nyerne csatát az MSZP

Tóbiás József (MSZP) szerint a vitanap kezdeményezése helyes, de „ezt a csatát nem itt kell megnyerni”. A szocialista politikus szerint jelenleg Magyarországon vagy a társadalom felsõ rétegeinél, vagy a középszint alatti rétegeknél van gyermekvállalási kedv, és az MSZP szerint az új adórendszer ezt a helyzetet rontja tovább azzal, hogy a gazdagoknak kedvez. Varga László (MSZP) elmondta: amíg 1998 és 2002 között nem nõtt a családi pótlék összege, addig 2002 és 2010 között háromszorosára nõtt, valamint az elmúlt nyolc évben ötezerrel emelkedett a bölcsõdei férõhelyek száma is. Ezt a megkezdett munkát kellene folytatnia a kormánynak az MSZP szerint a gyermekétkeztetés és a tankönyvtámogatás rendszerének bõvítésével.

A KDNP az emberi önzést kárhoztatja

Nagy Kálmán (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy az „oktatásban és nevelésben az abortusszal kapcsolatban tisztább és egyértelmûbb beszédre van szükség”. Varga László (KDNP) pedig az abortusz lehetõvé tétele óta meghalt 6-8 millió magzatról beszélt. A politikus szerint elfogadhatatlan, hogy ma 1000 élveszülésre 430 mûvi vetélés jut, amelynek oka az emberi önzés. „A szabadságból szabadosság lett, nem tiszteljük az életet” – tette hozzá Varga László, aki hangsúlyozta: az új alkotmány egyik nagy értéke a KDNP számára az élet tiszteletének megfogalmazása.

A Jobbik bevándorlási krízistõl retteg

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a jelenlegi demográfiai vészhelyzet mellett hamarosan bevándorlási krízis is elérheti Magyarországot, ráadásul a kormányok csak „tologatják a problémát, és csak tünetileg kezelik az ügyet”. Sneider Tamás (Jobbik) hangsúlyozta: a mai 30 éveseknek 2-3 gyermeket kellene szülniük ahhoz, hogy szinten tartsák a népességet, de a jelenlegi mutatók mellett a most születõ kislány csecsemõknek 30 év múlva már 7-8 gyermeket kell szülniük ugyanehhez, ami szinte lehetetlen. Éppen ezért Sneider Tamás felhívta rá a figyelmet, hogy a kormánynak mindenképpen foglalkoznia kell az 1974 és 1978 között született generációval, akik hamarosan túl lesznek a gyermekvállalás korszakán, de „bevallottan szeretnének még egy gyereket vállalni”.

(MTI)

Forrás: MNO - GB

KAPCSOLÓDÓ LINKEK