Az argentínai magyarság

Az argentínai magyar emigráció története a XVIII. században kezdődött, amikor a jezsuita hittérítők között számos magyar pap is érkezett Észak-Argentínába és a paraguayi jezsuita redukciókra. Közülük említést érdemel Orosz László jezsuita pap, a córdobai egyetem tanára, az első argentínai nyomda létrehozója. Az 1849-ben száműzetésbe kényszerült honvédtisztek közül többen eljutottak Argentínába is, így Czetz János honvédtábornok, aki az Argentin Katonai Akadémia alapítója és az Argentin Államvasutak első vezérigazgatója volt, valamint Asbóth Sándor 1848-as honvédtábornok, aki az USA első nagykövete volt Argentínában. Jól ismert továbbá Bíró József László neve, aki az általa feltalált golyóstollat 1940-es kivándorlása után Argentínában tökéletesítette és szabadalmaztatta. (A golyóstoll "argentinul" birome.) A magyar emigráció színjátszó köreit gazdagította Páger Antal sokévi Buenos Aires-i tartózkodása.

A ma kb. 40-50 ezresre becsült argentínai magyar közösség három nagy emigrációs hullám eredményeként alakult ki. Az I. világháború előtti és utáni időben érkezett kivándorlók többsége a nyomor elől menekült, s általában a mezőgazdaságban találta meg a helyét. Többségük vidéken és Nagy-Buenos Aires déli iparnegyedeiben él. A második hullám a II. világháború alatt és után érkezett. Többségük értelmiségi volt. Rövid idő alatt irányító szerepre tettek szert a magyarság szervezeteiben. Nagy részük a főváros belterületén és az északi villanegyedekben él. A harmadik, az 1956-os forradalom leverése után érkezett hullám főként a fiatalabb korosztály képviselőiből állt. Sokan közülük azonban egy idő után más országokban kerestek megélhetést, sokan beolvadtak. Az argentínai magyarság háromnegyede Buenos Airesben él, de jelen vannak Córdoba tartományban, az észak-argentínai Chaco mezőgazdasági területein, valamint az andesi Bariloche városban és Rosarióban is, ahol 1995-ben alakult újjá egyesületük (Barilochéban és Rosarióban egyébként 1999 óta tiszteletbeli konzulátus működik).

Más országok magyar közösségeihez hasonlóan a rendszerváltás előtt a magyar egyesületek és tagjaik nagy része kerülte a hivatalos kontaktust a magyar állam képviseleteivel, ami nem zárta ki az esetenkénti személyes kapcsolatokat. A rendszerváltás óta minden egyesület szoros kapcsolatot alakított ki nagykövetségünkkel és fenntartás nélkül fogadják el támogatásunkat. Összességében és általában szoros együttműködés jellemzi az argentínai magyarság és az óhaza intézményei közti viszonyt.

Az argentínai magyarságnak országszerte 19 egyesülete és négy bejegyzett egyházi közössége van. A jelentősebb taglétszámú egyesületek a főváros körzetében működnek: a Hungária Egyesület, a Katolikus Magyarok Egyesülete, a Valentin Alsinai Dalkör és a Wildei egyesület. Mindegyik szervezet tagja az 1991. április 28-án alapított Argentínai Magyar Intézmények Szövetségének (AMISZ), amelynek célja, hogy elősegítse és koordinálja a tagszervezetek működését, illetve magára vállaljon olyan feladatokat, amelyek egyik intézmény hatáskörébe sem tartoznak.

A Hungária Egyesület székháza több más intézménynek is székhelye. Köztük található a fiatalok magyar nyelvű nevelését célzó Zrínyi Ifjúsági Kör és óvoda, amelyben az önkéntes szülők minden szombaton szigorú tanmenet szerint oktatják a gyermekeket. Az épületegyüttes részét alkotja a Cserkészház, a szombat reggelenkénti cserkészfoglalkozások helyszíne. Itt működik a magyarság legnagyobb könyvtára, a jelenleg 7000 kötetes Könyvbarátok Klubja. Ugyancsak a Hungáriában folytatja próbáit a magas művészi színvonalú Coral Hungaria Énekkar, Leideman Szilvia irányítása alatt, valamint a gyakran és nagy sikerrel szereplő Regős néptáncegyüttes.

Az egyházi közösségek közül a legnagyobb taglétszámú a Katolikus Magyarok Szövetsége, amely egyúttal a Hungária utáni legnagyobb egyesület. Székházában, a Mindszentynumban tartanak katekézis, magyar nyelvi és zenei oktatást. Ugyancsak jelentős taglétszámú a saját tulajdonú székházzal, templommal is rendelkező Magyar Református Egyház.

Magyar tulajdonban áll, és a magyar kultúra terjesztését is segíti a Szent László Iskola.

Az 1920-as évek kivándorlói alapították a Valentin Alsinai Munkás Dalkört és a Wildei Egyesületet, amelyek jelenleg a legrégebbi fennmaradt közösségek. Tagjaik többsége idős.

Fontos funkciót tölt be a Magyar Segélyegylet és Öregek Otthona, amely az argentínai magyarság adományaiból és lakói nyugdíjából tartja fenn magát. Tartósan otthont ad az elesett idős magyaroknak, de több ízben nyújtott segítséget fiatalabb, ideiglenesen rászoruló honfitársainknak is.

Buenos Airesben jelent meg havonta a magyar nyelvű "Dél-amerikai Magyar Hírlap", Czanyó Adorján szerkesztésében és kiadásában. A lap az argentínai és brazíliai magyarság egyetlen színvonalas orgánuma volt. Szerkesztőjének betegsége miatt a lap egy időre megszűnt, majd 2005. márciusában újraindult Argentínai Magyar Hírlap néven, Haynal Alajosné Kesserű Zsuzsanna szerkesztésében.

A magyarság érdekében kifejtett tevékenységük elismeréséül az elmúlt években magyar állami kitüntetésben részesültek: Lomniczy József (a Hungária Egyesület elnöke), Theész János (az AMISZ volt főtitkára), az azóta elhunyt Száraz István (rádióműsor szervezője), Domonkos László (katolikus pap), Molnár László (a Segélyegylet és a Szent István Öregotthon elnöke), a Zrínyi Ifjúsági Kör, Benedek Lászlóné (a Zrínyi Ifjúsági Kör tanára) és Leidemann Sylvia (karnagy), valamint özv. Valentin Ferencné Rédl Erzsébet, a Szent László Iskola igazgatója.

A Magyar-Argentin Kereskedelmi és Iparkamara a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését tűzte ki fő céljául.

A Magyarország Tér felavatásakor az argentínai magyarok közössége átadta a fővárosnak a téren elhelyezett emlékművet, amelynek a legfontosabb, központi eleme az a faragott Székely Kapu, amelyet a Magyarok Világszövetsége még az Államalapítás Millenniumának az évében, 2000-ben ajándékozott Argentínában élő honfitársainknak. A Székely Kapu elülső oldalán Czetz János magyar honvédtábornok (argentin ezredes) arcképe van kifaragva, a dombormű kétnyelvű (magyar és spanyol) felírással van ellátva.

Az Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége, a Magyar Costa Rica-i Baráti Társaság, a Paraguayi Magyar Szövetség, valamint a Venezuelai Magyar Szervezetek Koordinációs Bizottsága a közelmúltban megalakította a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségét, amelyhez a Brazíliai Magyar Egyesület csatlakozása folyamatban van. Arra törekszenek, hogy a még hiányzó két ország – Chile és Uruguay – is belépjen szervezetükbe, s ezáltal hathatósabban tudjanak dolgozni az összmagyar célok elérése érdekében.