Március 12-én 27 éve volt annak, hogy a nagy hatású szónoklatairól,
egyházáért és magyarságáért vívott elszánt küzdelmérõl híres erdélyi
pap, gyulafehérvári teológiai és gimnáziumi tanár, székelyudvarhelyi
fõesperes-plébános, a kommunizmus üldözöttje és áldozata 43 éves korában
máig tisztázatlan okok miatt távozott az élõk sorából.
Pálfi Géza 1941. április 14-én született Máréfalván. Isten szolgája,
boldog emlékezetû Márton Áron püspök 1964-ben szentelte pappá.
Káplánként Csíkszentdomokoson, majd Marosvásárhelyen szolgált. 1970 és
1979 között a gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskolában (egyházi
líceumban) lelkivezetõ-hittanár, a Hittudományi Fõiskola patrológia- (az
egyháztörténetnek az egyházatyák tevékenységével és mûveivel
foglalkozó ága), kateketika- (hitoktatástan), homiletika- (egyházi
ékesszólás, az egyházi beszéd elmélete és története) és retorikatanára
volt.
Március 15. napjára esõ óráit soha nem tartotta meg. Ilyenkor ünnepi
díszbe öltözve lépett a tanterembe és rendkívüli történelemórát tartott
diákjainak. Szentbeszédeibe, tanításába egyébként is mindig belefoglalta
a magyar történelmet és irodalmat.
Egyik alkalommal diákjai várták retorikaórára. A tanterembe egy orsós
magnót cipelve lépett be. Nem szólt, csak bekapcsolta, a növendékek
pedig döbbent csendben végighallgatták a Magyar Himnuszt és a Szózatot
Sinkovits Imre elõadásában. A végén Pálfi Géza csak ennyit mondott:
„Tisztelendõ urak, így kell elõadni.”
Az állami felügyelet végül eltávolíttatta Gyulafehérvárról. 1979-tõl
Gyergyóalfaluban volt plébános, 1981-ben pedig Székelyudvarhelyre
került. A Márton Áron-i szellem, a magyar nemzeti kultúra és hagyomány
ápolója és mûvelõje volt. Egyenes jellemét, aszkéta életmódját mindenki
csodálta. Karizmájával és rendkívüli szónoki képességével nagymértékben
hatott neveltjei gondolkodására. Komoly elvi kérdésekben nem tûrt
megalkuvást. Szókimondásáért, elveihez való ragaszkodásáért,
magyarságáért életét a szekuritáté (a román kommunista diktatúra
titkosszolgálata) megkeserítette, állandóan figyelték, követték, még
betegsége idején sem hagyták nyugton: a kórházak kórtermeiben is mindig
mellé fektettek egy-egy megfigyelõt.
1984. március idusa elõtt, 12-én bekövetkezett halálának oka máig nem
tisztázott. Tény, hogy 1983 karácsonyán a szentmisén megemlítette a
hívek elõtt, hogy Magyarországon a karácsony hivatalos ünnep, míg
Romániában még karácsony napján is, ami akkor vasárnapra esett,
munkanapot rendeltek el. Tény, hogy másnap reggel a székelyudvarhelyi
titkosrendõrség behívatta. Feltételezések szerint félholtra verték.
Feltételezések szerint, Pálfi Géza ugyanis soha senkinek nem beszélt az
õt ért sérelmekrõl. A feltételezések szerint az 1983. december végi
kihallgatáskor az ütéseket különös gonddal és szakértelemmel a májára
irányították, amely ennek következtében a szó szoros értelmében
szétrepedt. A fiatal, 43 éves pap a marosvásárhelyi kórházban két hónapi
kezelés után halt meg. A korabeli cikkek szerint a boncolás eredményét
államtitoknak nyilvánították (vajon miért?), Pálfi Géza halotti
bizonyítványán pedig az áll, hogy májrákban halt meg.
Méray Tibor 1984-ben megjelent, Egy erdélyi magyar pap halála címû cikke
szerint noha közvetve az okozta halálát, hogy a magyar és a román
viszonyokat Magyarország javára hasonlította össze, „nincs tudomásunk
arról, hogy a budapesti kormány vagy a Lékai László bíboros vezette
magyar katolikus egyház vizsgálatot kért vagy tiltakozott volna Pálfi
Géza meggyilkolása ügyében. A halálhírt egyetlen magyarországi lap sem
közölte”. Annál nagyobb visszhangja volt az ügynek a francia sajtóban.
Jelentést adott ki róla az AFP hírügynökség, cikket írt a Le
Matin (francia napilap), a Le Monde, a La Croix (francia katolikus
napilap) é sa Réforme(francia protestáns hetilap). Az Európa Tanács 1988.
október 3–5. között tartott 40. rendes ülésszakán (második rész) David
Atkinson jelentéstevõ angol és francia nyelvû jelentésében név szerint
megemlítette Pálfi Géza lelkészt: „1984-ben Pálfi Géza lelkészt, magyar
római katolikus papot, letartóztatták, megverték, és õ ezt követõen
májelégtelenségben meghalt (Amnesty International jelentés, 1985, 282.
old.). Egy szentbeszédében nyíltan tiltakozott az ellen, hogy az 1983-as
év Karácsony Napja munkanap volt.” A Közgyûlés végül az október 5–6-i
viták után elfogadta az 1086/1988-as Ajánlást, amelynek 3. és 8. pontja
felrója Romániának a nemzeti kisebbségek és egyes egyházi felekezetek
tagjainak üldözését. (Wikipédia)
Pálfi Géza meggyötört testét a magyar nemzeti feltámadás ünnepén,
március 15-én helyezték örök nyugalomra a székelyudvarhelyi temetõben. A
sírt 206 pap és hívek hatalmas tömege állta körül. A temetés valóságos
nemzeti demonstráció volt, igazi március 15-i ünnep.
A Pálfi Géza születése 70. évfordulója alkalmából szervezett és a Jakab
Antal Keresztény Kör által meghirdetett Pálfi Géza-emlékévet hivatalosan
2011. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, a Gézák
névünnepén nyitották meg Budapesten a Jézus Szíve-templomban.Az ünnepi
szentmisét Vértesaljai László jezsuita szerzetes, a templom plébánosa, a
Pálfi Géza-emlékév fõvédnöke mutatta be, szentbeszédet Ft. Lic. Pál
László kismartoni püspöki vikárius, Pálfi Géza egykori tanítványa
mondott. A Jézus Szíve-templom Musica Sacra kórusa által még
ünnepélyesebbé tett szentmisén Gergely István, Tiszti, a csíksomlyói
Csibész Alapítvány elnöke, szintén Pálfi Géza tanítványa, Prof. Dr.
Vencser László volt gyulafehérvári teológiai tanár, Pálfi Géza
tanártársa és jó barátja, valamint Ft. Hajdú Gyula, a gyulafehérvári
Hittudományi Fõiskola nyugalmazott rektora is koncelebrált. A szentmisét
követõ ünnepi mûsorban Tófalvi Szilvia és Horváth Gábor Miklós
gondolatokat olvastak fel Pálfi Géza lelki naplójából, majd Ki volt
Pálfi Géza? címmel Gergely István, Tiszti tartott igen érdekfeszítõ
elõadást. Ezt követõen Varga Gabriella osztotta meg a jelenlévõkkel
Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános, több kötetes költõ, szintén
Pálfi Géza-tanítvány Hol van a szabadság? – Pálfi Gézára gondolok címû
versét, majd az emlékévet Vencser László nyitotta meg. Az ünnepség a
Magyar Himnusz és a Székely Himnusz közös eléneklésével zárult.
A Pálfi Géza-emlékév megrendezésével a Jakab Antal Keresztény Kör
legfõbb célja az össznemzet figyelmének Pálfi Gézára irányítása, a
mártír sorsú pap halála okának minél teljesebb megismerése és
megismertetése, valamint írásban fennmaradt több száz
beszédének/szentbeszédének közkinccsé tétele.