Lehagyta Eminemet is...
Alessandro Striggio, a 16. században élt zeneszerző
művét egykor rosszul kategorizálta a párizsi könyvtár és nyoma veszett,
azonban nemrég megtalálták: ma sztárbandákat előz le a slágerlistákon.
A Mediciek udvari zeneszerzője, az olasz Alessandro Striggio által
1566-ban komponált zeneművet korában számos európai nagyvárosban
bemutatták, sorsa azonban megpecsételődött, amikor a párizsi nemzeti
könyvtárban tévedésből rosszul kategorizálták. Az Ecco si Beato Giorno
című mise az egész reneszánsz korszak legnagyobb polifonikus zeneművének
számít. A darabra Davitt Moroney brit zenekutató bukkant rá néhány
évvel ezelőtt, első modern bemutatója a BBC Proms keretében volt
2007-ben Londonban.
A popslágerlistára betörő mise a mű első modern lemezfelvétele, az I
Fagiolini zenekar (nyitóképünkön)előadásában. Az alkotás a slágerlista
68. helyén debütált, maga mögé utasítva többek között a tavalyi év
legsikeresebb zenekarát: a Bon Jovit, George Harrisont és Eminemet. A klasszikus zenei ranglistán csak André Rieu holland hegedűművész legújabb albuma előzi meg.
"Nagyon keményen dolgoztunk, hogy kellően nagyszabású és extravagáns
zenei világot teremtsünk a műhöz" – mondta Robert Hollingworth, az I
Fagiolini alapítója és karmestere. A zenész a brit hírügynökségnek adott
interjújában "megigézőnek" nevezte a művet. Hollingworthék nem
spóroltak a darab előadásánál: öt kórus és számos régi hangszer
szólaltatja meg a misét, a hangszerek eredetileg énekhangra írt
tételeket is játszanak. A művet az 1592-ben 55 éves korában elhunyt
Striggio öt kórusra írta: a mise legnagyobb részében a
kórusok nyolcfősek, a záró Agnus Dei-tételben azonban tizenkét fősre
egészülnek ki.
Rövidfilm (angolul) a miséről
Az I Fagiolini által megszólaltatott alkotás kiadásának mellékletét
képező DVD-n a mise mellett helyet kapott egy Striggio-motetta, valamint
Thomas Tallis angol zeneszerző Spem in Alium című műve is, amelyet
feltehetőleg a firenzei reneszánsz komponista alkotása inspirált.
Hollingworth számított rá, hogy Striggio újrafelfedezése
elkerülhetetlenül összehasonlításokhoz vezet majd az olasz zeneszerző és
kortársa, Thomas Tallis között, ezért is vette fel az angol zeneszerző
művét is a lemezre. Tallis, aki I. Erzsébet angol királynő nagy kedvence
volt, Spem in Alium című művével úttörőnek számít a disszonancia, az
összhang hiányának alkalmazása terén. A lemezen az eredetileg kizárólag
énekhangokra írt alkotást részben korabeli hangszerek szólaltatják meg.
mti, mindennapi
Forrás: http://www.mindennapi.hu/cikk/kultura/egy-16-szazadi-olasz-mise-tort-be-a-brit-popslagerlistara/2011-03-17/2061
