Lehagyta Eminemet is...
Alessandro Striggio, a 16. században élt zeneszerzõ
mûvét egykor rosszul kategorizálta a párizsi könyvtár és nyoma veszett,
azonban nemrég megtalálták: ma sztárbandákat elõz le a slágerlistákon.
A Mediciek udvari zeneszerzõje, az olasz Alessandro Striggio által
1566-ban komponált zenemûvet korában számos európai nagyvárosban
bemutatták, sorsa azonban megpecsételõdött, amikor a párizsi nemzeti
könyvtárban tévedésbõl rosszul kategorizálták. Az Ecco si Beato Giorno
címû mise az egész reneszánsz korszak legnagyobb polifonikus zenemûvének
számít. A darabra Davitt Moroney brit zenekutató bukkant rá néhány
évvel ezelõtt, elsõ modern bemutatója a BBC Proms keretében volt
2007-ben Londonban.
A popslágerlistára betörõ mise a mû elsõ modern lemezfelvétele, az I
Fagiolini zenekar (nyitóképünkön)elõadásában. Az alkotás a slágerlista
68. helyén debütált, maga mögé utasítva többek között a tavalyi év
legsikeresebb zenekarát: a Bon Jovit, George Harrisont és Eminemet. A klasszikus zenei ranglistán csak André Rieu holland hegedûmûvész legújabb albuma elõzi meg.
"Nagyon keményen dolgoztunk, hogy kellõen nagyszabású és extravagáns
zenei világot teremtsünk a mûhöz" – mondta Robert Hollingworth, az I
Fagiolini alapítója és karmestere. A zenész a brit hírügynökségnek adott
interjújában "megigézõnek" nevezte a mûvet. Hollingworthék nem
spóroltak a darab elõadásánál: öt kórus és számos régi hangszer
szólaltatja meg a misét, a hangszerek eredetileg énekhangra írt
tételeket is játszanak. A mûvet az 1592-ben 55 éves korában elhunyt
Striggio öt kórusra írta: a mise legnagyobb részében a
kórusok nyolcfõsek, a záró Agnus Dei-tételben azonban tizenkét fõsre
egészülnek ki.
Rövidfilm (angolul) a misérõl
Az I Fagiolini által megszólaltatott alkotás kiadásának mellékletét
képezõ DVD-n a mise mellett helyet kapott egy Striggio-motetta, valamint
Thomas Tallis angol zeneszerzõ Spem in Alium címû mûve is, amelyet
feltehetõleg a firenzei reneszánsz komponista alkotása inspirált.
Hollingworth számított rá, hogy Striggio újrafelfedezése
elkerülhetetlenül összehasonlításokhoz vezet majd az olasz zeneszerzõ és
kortársa, Thomas Tallis között, ezért is vette fel az angol zeneszerzõ
mûvét is a lemezre. Tallis, aki I. Erzsébet angol királynõ nagy kedvence
volt, Spem in Alium címû mûvével úttörõnek számít a disszonancia, az
összhang hiányának alkalmazása terén. A lemezen az eredetileg kizárólag
énekhangokra írt alkotást részben korabeli hangszerek szólaltatják meg.
mti, mindennapi
Forrás: http://www.mindennapi.hu/cikk/kultura/egy-16-szazadi-olasz-mise-tort-be-a-brit-popslagerlistara/2011-03-17/2061
