 Csíksomlyó õsi Mária-kegyhely, búcsújáról már a XV. század elejétõl emlékeznek. A pünkösdi zarándoklatot 1567 óta, azaz a nagyerdei (tolvajosi) gyõztes csata után tartják annak emlékére, hogy a csíki és gyergyói katolikusság elhárította szülõföldjétõl az erõszakos hittérítés veszélyét. Ez a zarándoklat elsõsorban a katolikus székelység életének nagy eseménye, de ez természetesen nem zárja ki az egész erdélyi katolikus magyarság, és más felekezetek részvételét sem. A búcsújárók elmondása szerint az itt töltött órák, napok élménye hozzájárul lelki tisztulásukhoz, megújulásukhoz. Régi hagyományt folytatva a Duna Televízió 2005. május 14-én, délelõtt élõben közvetíti a csíksomlyói búcsút; ennek kapcsán adott interjút Dr. Balogh Júlia a Nemzeti Örökség Igazgatóságának vezetõje.
Évszázados hagyomány folytatódhatott a rendszerváltozás után…
Valóban, a Csíksomlyói búcsújárás 1989. után tudott ismét erõteljessé válni annak el-lenére, hogy igen régi hagyományról van szó. A kommunizmus évei alatt megpróbáltak mindent, hogy ellehetetlenítsék a zarándoklatot. Szögekkel szórták fel az utakat, rendõrök álltak az autók elé, ennek ellenére a székelyek úttalan utakon, ösvényeken mégis eljutottak a kegy-helyre, hogy imádkozhassanak a Szûzanya lábánál. Rendszerváltozás után a hagyomány újult erõvel folytatódhatott.
Mióta közvetíti élõben a Duna Televízió a Csíksomlyói Búcsút?
A Duna Televízió elõször 1993-ban volt jelen a búcsún. Az akkori ottlétünk különlegessége, hogy mi kértük a ferences atyákat, hogy a Kegytemplom elõtti szûk térrõl a szentmi-se színhelyét tegyék át a nyeregbe, a Kissomlyó és Nagysomlyó közötti völgybe. Elsõ alkalommal nem közvetítettük élõben a szentmisét, hanem magáról a búcsúról forgattunk egy dokumentumfilmet. 1994-tõl élõben sugározzuk a csíksomlyói nagy eseményt, az idén tizenharmadszor. Elsõ alkalommal 120-150 ezer ember lehetett jelen, és láss csodát – hogy jóra is lehet használni a televíziót –, azóta ez a szám megsokszorozódott; ma már fél millió ember is összegyûlik a nyeregben.
Kik vannak jelen a zarándoklaton?
A szép ebben az egészben – szemben a nagy európai búcsújáró helyekkel –, hogy ez nemzeti búcsújáró hely, tehát aki ide eljön, az mind magyar. Vallási jellegébõl szerencsére semmit sem veszített, és az elmúlt években más felekezetek is ellátogatnak ide. Õk is búcsújárók, õk is zarándokok, és egy ügyben, az Úr Isten hívására érkeznek. Ebben éppen ez a csodálatos, hogy nem azért jön annyi ember, mert plakáton meghirdetik, mert odavárják õket, vagy szervezi valaki az útjukat, hanem azért, mert egy célból és hitbõl indulnak neki a nagy útnak. A moldvai magyarok évszázadokon keresztül gyalog jöttek, akár egy hétig is, sõt a moldvai román fejedelem egy havast adott a csíksomlyóiaknak, annak fejében, hogy a moldvai magyaroknak háromnapi szállást és élelmet kapjanak. Az keresztalják érkezésének sorrendje is mindig ugyanaz, elõször a gyergyóalfalusiak keresztje érkezik, a sort a moldvai magyarok zárják. A csobotfalvi Péter-Pál-templomban mindig volt, és ma is külön miséjük van Pünkösd szombatjának délutánján.
Milyen gyökerekig nyúlik vissza a búcsú?
A Kissomlyó hegye már a kereszténység felvétele elõtt kegyhely volt. Ma is ott, a moldvai magyarok – szombatról vasárnapra virradóan –, amikor feljön a nap, ki-mit lát a sugarakban, úgy hiszik, az teljesül be. A mi magyar testvéreink mindig a nemzeti létünkre vonatkozó képeket, legtöbbjük a régi Magyarországét látja meg a felkelõ napban. A reménység élteti õket.
Csíksomlyó legértékesebb mûkincse a Szûz Máriát ábrázoló kegyszobor, amelynek csodatévõ hatásáról évszázadok óta beszélnek. Mennyire él még a zarándokokban mindez?
A leírás és a mondák szerint a kegyszobornak valóban csodatevõ hatása van. 1798-ben, Batthány Ignác erdélyi püspök idejében az egyház csodatevõnek ismerte el, és a „Csodálatos és az eretnekek ellenében megsegítõ Anya” feliratot kapta. Régi szokás volt, hogy a zarándokok – miután a kegyszobor elõtt Máriához, Istenanyához könyörögtek –, megsimogatták a lábát, hozzáérintették ruhájukat és kegytárgyaikat. Ma már két székelyruhás lány tiszte az érintés, mert az idõk folyamán a szobor lába eléggé lekopott. A csoda azonban mindig bennünk van, hiszen a hit erõt és reménységet ad.
Folytatódik-e a hagyomány, mely szerint nem csak a Duna Televízióban, hanem az Uránia Nemzeti Filmszínházban is élõben megtekinthetik az emberek a térség egyik legmagasztosabb vallási ünnepét?
Természetesen folytatódik, hiszen a Duna Televízió élõ közvetítésével egy idõben évek óta az Uránia Nemzeti Filmszínházban is látható a csíksomlyói búcsú. Ennek eddig sem volt akadálya, de talán most még természetesebb ez az „összejátszás”, hiszen Cselényi László – aki korábban ott volt fõigazgató –, ma a mi televíziónk elnöke. Az Urániában ilyenkor rengetegen gyûlnek össze, mindig teltház van, és öröm látni, hogy mennyi embernek fontos az együttlét, az imádság. A közösségi lét mindig mást és többet jelent, mint bezárkózni egy szobába, és a televízió képernyõjén át követni az élõ adást. Akik elmennek az Urániába, nem azért teszik, mert otthon nincs televíziójuk, amin megnézhetnék a közvetítést, hanem azért, mert közösségben szeretnék megélni mindezt. Együtt a határon kívül élõ magyarokkal, magyarokért – imádsággal és közös hittel.
Dr. Balogh Júliát, a Nemzeti Örökség Igazgatóságának vezetõjét Dési Viktória kérdezte.
DunaTv - http://www.erdely.ma/ |
