Emlékezés Jáki Szaniszlóra halála évfordulója alkalmából

2011-03-24 19:56

Közeledik Jáki Szaniszló bencés Atya, a Pápai Tudományos Akadémia tiszteleti tagja halálának évfordulója. Méltó, hogy emlékezzünk rá, akit a Budapesti Egyetemi és Főiskolai Lelkészség és a Magyar Szentek Templomának hívő közössége jól ismert, hiszen a katolikus hit és élet aktuális kérdéseiről nálunk egy kilenc éves periódusban 48 magasszintű konferenciát adott (ez egy 16 hetes, heti három órás egyetemi kurzusnak felel mennyiségben és minőségben egyaránt). 85 éves korában húnyt el 2009. április 7-én, nagykedden. 1924. augusztus 17-én Győrött született és Madridban halt meg, életének legnagyobb részét azonban az Amerikai Egyesült Államokban töltötte. 1942-ben lépett a pannonhalmi Bencés rendbe és 1948-ban szentelték pappá Asszisziben. Teológiai doktorátust a pápai Anselmianumban (Róma) és fizikai doktorátust a Fordham Egyetemen (New York) szerzett. 1987-ben Templeton díjat kapott, és 1990-ben a Pápai Tudományos Akadémia tiszteleti tagja lett. Bár mindig magyarnak vallotta magát, Magyarországon sem egyházi, sem állami elismerésben nem részesült. Több mint 60 könyve és több, mint 350 tanulmánya jelent meg. 2000 fős egyetemi amfiteátriumban Nobel-díjasokkal eredményesen vitatkozott, de missziós lelkületből ambicionálta, hogy a mi, legfeljebb 50 fős szerény egyetemi közösségünkben diákokhoz is szóljon. Legfontosabb felismerése volt a Gödel teoréma kiterjesztése a fizika területére. Ez azt jelentette, hogy egy axiomarendszer keretében nem dönthető el annak saját konzisztenciája (következetessége) vagy kontingenciája (esetlegessége), ezért a mindenség elmélete (TOE, a fizikusok álma) talán megalkotható, de nem bizonyítható róla, hogy az a mindenség elmélete, és így a fizika nem bizonyíthatja, de nem is cáfolhatja Isten létét. Erre az alapvető kérdésre csak a hit válaszolhat a kegyelem segítségével. Ezzel a megállapítással teljesen új alapra helyezte a katolikus apologetikát.

Széles tudásával biztos eligazítást adott a hit és az Egyház számos problémájával kapcsolatban. Sok tanulmányt jelentetett meg John Henry Newman munkásságáról és ezzel jelentősen hozzájárult boldoggáavatásához, amelyet türelmetlenül várt, de már nem érhetett meg. Egész gondolatrendszerét összefoglalta az A Minds Matter c. szellemi önéletrajzában. A lebilincselő könyvet magyarul a Kairosz Kiadó jelentette meg Egy elme világa címmel. Ennek kiegészítése lett a Five Years Later c. írása, és megkapta azt a ritka kegyelmet is, hogy majdnem az utolsó hétig tartóan befejezhette önéletrajzát a Three More Years c. kiadatlan írásában, amelyről szinte csak az aláírás maradt le. Lehetetlen meghatódottság nélkül olvasni a számítógépében megmaradt végső sorait.

Utolsó éveiben is tele volt tervekkel, foglalkozott többek között a konvertita Sigrid Undset személyével, a Guadeloupe-i Szűz jelenéseivel, és egy nyolc részből álló római előadás-sorozatot készített elő “Mirage of the Conflict between Science and Religion” (A tudomány és vallás közötti konfliktus délibábja) címmel, amelynek utolsó két előadását azonban már nem tudta megtartani. Miközben a Legszentebb Vér Litániájához jegyzeteket gyűjtött Rómában, érezte első jeleit a halálos betegségnek, amely nyolc nap múlva kioltotta életét.

Szaniszló Atya papi jelmondata ez volt: “Harcoljad halálig az igazság harcát, és az igazság Istene is harcol majd éretted!” (Sir 4,33). Valóban haláláig harcolt az igazságért. Halála előtt öt évvel jelent meg az Archipel Church (Az Egyház mint szigetvilág) (talán egy allúzió Szolzsenyicinre) c. három részes tanulmány, amelyben az Egyház mai, külső–belső nehéz helyzetével foglalkozott. A bátor és őszinte, de belülről jövő kritika bíztató konklúzióval zárul: az Egyház fenn fog maradni, mert mindig voltak, ma is vannak és mindig is lesznek szentjei és különösen vértanúi. Szaniszló Atyáról 2011. április 10-én este 7 órakor az egyetemi szentmise keretében emlékezünk meg hazai tevékenységének fő színhelyén, a Magyar Szentek Templomában. A szentmise után az előbb említett tanulmány 3. részének hatalmas freskójából olvasunk fel részleteket “A szentek egyre újabb szigetei” címen. Tisztelőit imádságos szeretettel várjuk.

Szabó László
professor emeritus


KAPCSOLÓDÓ LINKEK
Design és programozás: www.webuzem.hu