Mi történt Tuniszban?

A hatóság tettére válaszként, e fiatal ember - kinek a nevét azt gondolom, hogy nem csak az arab világ fogja megtanulni, - megalázva, kilátástalanságában egy végzetes tettre szánta el magát. Leöntötte gyúlékony anyaggal, majd felgyújtotta saját magát.

Szőrnyű tettével, bár ő magabiztos, hogy nem is gondolta, lángra lobbantotta hazájában, a korrupt, az emberek vérén élő bürokráciát, azt a hatalmat, mely azért jött létre, hogy szolgáljon, de amelyik letér erről az útról.

Tettének következményeként, elképzelhetetlenül gyorsan elindult az arab világban egy lavina, mely egymás után sodorja el azokat a hatalmakat, melyek nem jóságos, szolgáló szeretettel vannak testvéreik felé. Nincs irgalom és megalkuvás, a média jóvoltából szemünkkel láthatjuk, hogy ezt a jogos igényt már sem durva erőszakkal, kivégzésekkel, sem mesés vagyonok elosztogatásával, segélyekkel nem lehet elfojtani.

Félelmetes, de én úgy érzem, hogy abból ami az Arab világban annyira ég, a korrupt, arrogáns, szolgálatról megfeledkező, átláthatatlan bürokrácia törvényei mögé bújó hatalomból, felénk, is nagyon sok van.

Talán még nem késő, talán még félre lehet tenni, meglehet semmisíteni ezt a gyúlékony anyagot. Ezért szeretettel figyelmeztetem mindazokat kiket Isten megajándékozott hatalommal, akik testvéreik sorsának irányításában lehetőséget kaptak, hogy hivatásukat nagy - nagy alázattal, szolgáló szeretettel végezzék.

Példaképük legyen a mi Urunk Jézus Krisztus, ki szerényen megmosta testvérei lábát, és ki még nagycsütörtök, nagypéntek után sem ítélkezett arrogánsan, hanem csak egyetlen dolgot kérdezett jóságosan: "szeretsz te még engem?".