A Szentatya tanítása a húsvéti szent három napról

Mint kifejtette, a szent három napban emlékezik az egyház Jézus szenvedésének, halálának és feltámadásának misztériumára, aki teljes mértékben elfogadva az Atya akaratát szeretetbõl vette fel a keresztet. Feltámadásának részesévé tett bennünket, hogy Õbenne és Õvele örökké éljünk örömben és békében. A Szentatya arra buzdította a jelenlévõ zarándokokat, hogy nagy odaadással éljék meg a húsvéti szent három napot, amely a liturgikus év középpontja és minden keresztény számára a kegyelem pillanata. Arra hívott mindenkit, hogy ezekben a napokban fordítson idõt az imára és az elmélyülésre ezáltal merítve a kegyelem forrásából. A gyónás szentsége által Krisztus halála és feltámadása pillanatához csatlakozunk azért, hogy még inkább részt tudjunk venni a húsvét megünneplésében.

XVI. Benedek ezt követõen a húsvéti szent három napról fejtette ki gondolatait kezdve a nagycsütörtök eseményeivel. Ez a nap az Oltáriszentség és az egyházi rend alapításának ünnepe. Az egyházmegye fõpásztora és annak papjai olajszentelési misét tartanak a püspöki székesegyházakban. A fõpásztor megszenteli a keresztelendõk és a betegek olaját, valamint a krizmát. A húsvéti szent három napot követõen az egész liturgikus év során ezt a megszentelt olajat használják fel a keresztség, a bérmálás, a betegek kenete szentségének kiszolgáltatásakor, valamint pap- és püspökszenteléskor. Ebben nyilvánul meg, hogy az üdvösség Krisztus húsvéti misztériumából fakad. A krizmaszentelõ szentmise alkalmával a világ minden papja megújítja szentelésekor tett ígéreteit. Kísérjük imáinkkal az egyház papjait – kérte XVI. Benedek a zarándok híveket.

Nagycsütörtök délutánján kezdõdik meg valóban a húsvéti szent három nap, amikor az utolsó vacsorára emlékezünk. Jézus ekkor alapította meg az Oltáriszentséget húsvétjának emlékére. A hagyomány szerint a zsidó családok ekkor bárányhúst esznek az Egyiptomból való szabadulást ünnepelve a húsvéti lakomával; Jézus, mint igazi húsvéti bárány, saját magát áldozza fel a mi üdvösségünkért – magyarázta a Szentatya. A nagycsütörtök szentségimádással zárul, amellyel Jézus a Getszemáni kertben való véres gyötrelmeire emlékezünk.

Jézus ekkor félelmet érez közelgõ kereszthalála miatt – mondta a Szentatya. – Azt kérte a három vele lévõ tanítványtól, hogy õrködjenek. Jézus felhívása végig kíséri az egyház történetét állandó üzenetté válva mindenki számára. A tanítványok elszunnyadnak és ez késõbb az egész történelemre érvényessé válik. Jelképesen ez nemcsak a lélek a rossz erõivel szemben mutatott érzéketlenségét mutatja, hanem az Isten iránt érzett közönyt is, amely közömbössé tesz minket a rosszal. A nagycsütörtök éjjeli szentségimádás annak a pillanata kellene hogy legyen, amikor a tanítványok és egyben a saját elszunnyadásunkra fordítjuk a figyelmet.

Jézus azért imádkozik, mialatt Péter, Jakab és János alszanak, hogy teljesíteni tudja az Atya akaratát. Az ember is természetébõl fakadóan hajlamossá válik arra, hogy ellent mondjon az Atya akaratának saját gondolatait, elképzeléseit részesítve elõnyben, szabadnak érezve magát. Ez az emberiség valódi drámája – állapította meg a pápa. Jézus azonban a nemet átformálva igent mond az Atya akaratára, mert Õ igazság és a szeretet. Jézus a Getszemáni kertben a legfõbb pap küldetését tölti be, akinek az embert minden fájdalmával és bajával az Istenhez kell elvezetnie. Jézus ezzel megnyitja számunkra az ég és a feltámadás kapuját.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának és sírban nyugvásának emléknapja. Imádjuk a keresztre feszített Krisztust és részt veszünk szenvedésében bûnbánatunkkal és a böjttel. Kísérjük el mi is Jézust a Kálvária felé és fogadjuk el életáldozatát, amelyet felkínál számunkra.

Nagyszombat éjjel húsvét vigíliájának szertartását végezzük, amikor kihirdetik Krisztus feltámadását, gyõzelmét a halál felett. Ez az éjszaka a liturgikus év központi pillanata.

Jézus minden választását egyetlen szempont határozta meg, és ez szeretete az Atya iránt. Mi is e húsvéti szent három nap alatt tegyünk az Atya akarata szerint tudva, hogy abban megtaláljunk az igaz élet útját és a valódi jót. A Szûzanya vezessen minket húsvéti utunkon és Fiától kérje számunkra az isteni kegyelem ajándékát, hogy életünket Krisztus szeretetében és az embertársak szolgálatában élhessük – fohászkodott a Szentatya a szerdai általános kihallgatás alkalmával.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír