A
gyulafehérvári vár feljavításával járó ásatások keretében szükségesnek
látszott néhány beavatkozás a Szent Mihály-székesegyház elõtt lévõ
területen, ami a Gyulafehérvári Érsekség tulajdonát képezi. A
székesegyház bejáratától 24 méterre egy feltehetõleg X. századi templom
falait fedezték fel a régészek a közelmúltban. Április 15-én
sajtótájékoztató keretében tájékoztatták az érdeklõdõ újságírókat a
leletrõl és annak jelentõségérõl.
A kutatók az érsekség tulajdonát képezõ területen ásva véletlenül bukkantak az értékes leletre. A székesegyháztól nyugatra, kb. 24 m távolságban, 1 m átlag mélységben megjelentek egy félkörív alakú apszis romjai egy korai középkorból származó templomból. Az apszisnak 1,15 m széles kõtömbökbõl és kevés tégladarabokból készült alapzata van, kb. 6 m széles nyitással.
Az
útátalakítási munkálatok kapcsán megtalált rom kétségkívül
Gyulafehérvár legrégebbi temploma, bármi is legyen az eredete; Róma és
Konstantinápoly hivatalos szétválása elõtt épült. Habár még a föld
takarja, és nem ismerik a méreteit, de valószínûsíthetõen nagy értékû
mûemlékrõl van szó, amelynek megõrzése és a nyilvánosságra hozatala
növelné a gyulafehérvári vár értékét, vonzerõt gyakorolva a szakértõkre
és turistákra egyaránt. De ehhez szükséges a romok teljes feltárása
régészeti ásatások útján.
A sajtótájékoztatón Daniela Marcu
Istrate régész számolt be a munka szakmai részérõl: a romok valószínûleg
Erdély legrégibb keresztény templomából valók, amely Hierotheus püspök
székhelye lehetett. Hierotheus a 950-es években térítési szándékkal
érkezett a vidékre, számára építtethette Gyula fejedelem e székhelyet,
miután a püspök visszatért Konstantinápolyból. De a szakember nem zárja
ki a Szent István nevéhez köthetõ alapítást sem, ekkor az 1000. évre
datálva a templomépítést. Daniela Marcu Istrate szerint kivételes értékû
történelmi mûemlékrõl van szó, amelynek érdekessége, hogy semmilyen
módon 
nincs
kapcsolatban, nem érintkezik a mai székesegyházzal, illetve annak
elõdjeivel, hanem különálló épület: keleti keresztény rítusban épült
templom lehetett, amelytõl elkülönülve, a Nyugat felé oreintálódás
kifejezéseként nem rá, nem vele egybe, hanem tõle elkülönülve épült fel
késõbb az immár Róma irányát választott új püspöki székesegyház.
A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint az ásatások körülbelül 2-3 hónap alatt elkészülhetnek, és részletesebb információkkal szolgálhatnak Gyulafehérvár legrégebbi templomáról, ami egész Erdély legrégibb templomának minõsülhet – szerepel Bodó Márta beszámolójában.
Gyulafehérvári Érsekség/Magyar Kurír
Kép: Bodó Márta
