Húsvéti megújulás Csaba testvér könyvei által – AUDIÓ

Nagycsütörtökön abban a megtiszteltetésben volt részem – talán épp akkor, amikor, amikor sok szentmisén a lábmosás szertartását végezték – hogy Liptay Katalin, a Kossuth rádió mûsorszerkesztõje készített velem egy rövid riportot a Fülszöveg c. mûsorba Húsvéthétfõ reggelére. Mint olvasót kérdezett a közelmúltban megjelent „Iránytû a végtelembe” címû könyvrõl.

A néhány perces beszélgetésben csak néhány gondolat felvillantására nyílt mód és úgy éreztem jó volna több mindent elmondani a most megjelent és a korábbi könyvekrõl. Így szeretném ezt megtenni ma Nagyszombaton, amikor az is egyértelmûvé vált, mennyire kapcsolódnak a bennem felötlött gondolatok Húsvéthoz, a megváltáshoz, az újjászületéshez, az újrakezdés lehetõséghez. Húsvét üzenete kaput nyit keresztények és nem keresztények, hívõk és nem hívõk elõtt egyaránt. Ezt a kaput nyitogatják – „fellegajtó nyitogatók” – Csaba testvér könyvei is és nemcsak egy nagyon szép, lelki boldogságra vezetõ világot láthatunk meg általuk, hanem e könyvek kézen is fognak minket azon a lélekúton, ami a feltáruló világ, a végtelen felé vezet. Talán nem véletlen, hogy a most megjelent könyv munkacíme „Kézen fogtalak” volt.

Miként fog kézen minket e könyv, amint a sorozat elõzõ két kötete is teszi? Hogyan lehetséges, hogy a valóságshow-kon, szappanoperákon és rémhíreken nevelkedett és ehhez szokott emberek sokasága veszi és olvassa õket? Miben rejlik e könyvek varázsa?

Elsõként a hitelesség az, ami nagyon megragadó. Tömegek vágynak arra, hogy legyenek olyan emberek a környezetükben, akire fel lehet nézni, aki fényt gyújt, megoldásokat ad, kiutat mutat nehéz helyzetekbõl. Böjte Csaba hiteles ember. Nem pusztán azért, mert kitárt karokkal, befogadóan, élet közelien, minden mesterkéltségtõl mentesen, gyönyörû, nemes gondolatokkal képes felmutatni a kereszténység, a hit és a jótettek örömöt adó erejét, hanem munkássága révén is. A tényekre pedig nem lehet ellenérveket találni. A Szent Ferenc Alapítvány hittel, elszántsággal, kemény munkával és végtelen sok szeretettel a semmibõl létrehozott gyermekotthonait, az ott nevelkedõ és onnan kirepülõ, a szellemiséget és a lelkiséget õrzõ és továbbvivõ több ezer gyermek és fiatal felnõtt létét nem lehet megkérdõjelezni.

Nagyon fontos üzenet Csaba testvér erõs optimizmusa és pozitív világlátása. Ma, amikor majd mindenki a bajokról, a nehézségekrõl, a tragédiákról beszél, rémhírektõl harsog a média, õ azt mondja, hogy mennyivel jobb és jámborabb ma a világ, mint a középkorban és milyen jó, hogy szabadon járhatunk át a határokon és szabadon elmondhatjuk gondolatainkat és órák alatt megkerülhetik a hírek a világot. Milyen jó meglátni is a jót! Talán ez az elsõ lépés ahhoz, hogy tegyük is. Ha pedig észrevesszük és elkezdjük tenni a jót, akkor megszenteljük és boldoggá tesszük az életet. Nem önzõ kapzsisággal a magunkét, hanem elsõsorban másokét, miáltal mérhetetlenül nagyobb öröm jut nekünk is osztályrészül. Így fordulnak át Csaba testvér könyvében a tilalomfáknak tekintett parancsolatok a boldogságra vezetõ út jelzõtábláivá. Így válnak iránytûvé a végtelen felé vezetõ utunkon.

A végtelenbe mutató könyvek gyönyörû ívet húznak a múlt és a jövõ közé. Leporolják a Szentírást és fellebbentik a fátylat az örök élet rejtelmeirõl. Földi létünk kapcsával élõn összekötik e felfoghatatlannak tûnõ távlatokat. Valóságossá teszik a Jézus korabeli szentföldi életet, megtapasztaltatják, hogy Jézus Krisztus környezetében élt emberek épp oly hús vér emberek, mint mi. Közösséget tudunk vállalni velük, nem egy film, nem egy regény soha meg nem történt fikciója áll elõttünk, hanem a létezett történelemmel szembesülünk. Krisztus életével, az Isten megtestesülésével a keresztény hit sarokkövei is kijelölõdnek, az újszövetség világának történelmi kezdetét látjuk élesen, élõn. A végpont pedig nem kötött. Nincs végpont, csak végtelen távlatok. Hallottatok már ennél gyönyörûbb perspektíváról?
Böjte Csaba írásai megerõsítik a keresztény embereket hitükben. Kinek ne lenne erre szüksége – még a legszilárdabb hitûek között is – napjaink oly sok szellemi alávalósággal, önzéssel átitatott, testiséget és anyagi javakat hajszoló világában? Erõt meríthetünk ahhoz, hogy szeretetteljesebben, hitelesebben, másoknak jót téve élhessünk, hogy szívemberek lehessünk. Így tudunk mi is talán tetteink példájával téríteni, követhetõ példát mutatni a hitetleneknek.

A könyvek olyan értékeket mutatnak fel – amint Csaba testvér sokszor mondja is – amibõl sok van, amibõl mindenkinek jut bõven. Ezek nem az anyagi javak, hanem szellemi, lelki kincsek. Ezek nyomán nem háborúk és kiégettség jár, hanem másnaposság nélküli boldogság és öröm. Pozitív hólabdát indítanak el. Hiszem és remélem, ha a szellemi, a lelki gazdagságot az anyagi jólét elé helyezõ emberek elérnek egy kritikus tömeget akkor átbillen az értékrend és örömtelibb, boldogabb és fenntarthatóbb lesz az emberi lét. A végtelen felé tartó utunkon minket kalauzoló könyvek bizonyosan nagy lökést adnak ebbe az irányba.

Mindannyian hálás köszönettel tartozunk Karikó Évának is, akiben megfogalmazódott a gondolat, hogy e könyvek, adott kérdés-felelet formában megszülessenek és aki sok lelki finomságról és értelemrõl tanulságot tevõ kérdéseit feltette. Hálásak lehetünk a versekért is, amelyek ha lehet, a mûvészet dimenziójával még inkább kiteljesítik a könyveket.

E gondolatokkal kívánok hitünkben való megerõsödést, lelki megújulást és újjászületést 2011 Húsvétján sok szeretettel,

Konkoly-Gyuró Éva

Hallgassa meg Liptay Katalin beszélgetését Konkoly-Gyúró Éva táj- és kertépítésszel, amely a Kossuth Rádió Fülszöveg címû mûsorában hangzott el