Húsvéti megújulás Csaba testvér könyvei által – AUDIÓ

Nagycsütörtökön abban a megtiszteltetésben volt részem – talán épp akkor, amikor, amikor sok szentmisén a lábmosás szertartását végezték – hogy Liptay Katalin, a Kossuth rádió műsorszerkesztője készített velem egy rövid riportot a Fülszöveg c. műsorba Húsvéthétfő reggelére. Mint olvasót kérdezett a közelmúltban megjelent „Iránytű a végtelembe” című könyvről.

A néhány perces beszélgetésben csak néhány gondolat felvillantására nyílt mód és úgy éreztem jó volna több mindent elmondani a most megjelent és a korábbi könyvekről. Így szeretném ezt megtenni ma Nagyszombaton, amikor az is egyértelművé vált, mennyire kapcsolódnak a bennem felötlött gondolatok Húsvéthoz, a megváltáshoz, az újjászületéshez, az újrakezdés lehetőséghez. Húsvét üzenete kaput nyit keresztények és nem keresztények, hívők és nem hívők előtt egyaránt. Ezt a kaput nyitogatják – „fellegajtó nyitogatók” – Csaba testvér könyvei is és nemcsak egy nagyon szép, lelki boldogságra vezető világot láthatunk meg általuk, hanem e könyvek kézen is fognak minket azon a lélekúton, ami a feltáruló világ, a végtelen felé vezet. Talán nem véletlen, hogy a most megjelent könyv munkacíme „Kézen fogtalak” volt.

Miként fog kézen minket e könyv, amint a sorozat előző két kötete is teszi? Hogyan lehetséges, hogy a valóságshow-kon, szappanoperákon és rémhíreken nevelkedett és ehhez szokott emberek sokasága veszi és olvassa őket? Miben rejlik e könyvek varázsa?

Elsőként a hitelesség az, ami nagyon megragadó. Tömegek vágynak arra, hogy legyenek olyan emberek a környezetükben, akire fel lehet nézni, aki fényt gyújt, megoldásokat ad, kiutat mutat nehéz helyzetekből. Böjte Csaba hiteles ember. Nem pusztán azért, mert kitárt karokkal, befogadóan, élet közelien, minden mesterkéltségtől mentesen, gyönyörű, nemes gondolatokkal képes felmutatni a kereszténység, a hit és a jótettek örömöt adó erejét, hanem munkássága révén is. A tényekre pedig nem lehet ellenérveket találni. A Szent Ferenc Alapítvány hittel, elszántsággal, kemény munkával és végtelen sok szeretettel a semmiből létrehozott gyermekotthonait, az ott nevelkedő és onnan kirepülő, a szellemiséget és a lelkiséget őrző és továbbvivő több ezer gyermek és fiatal felnőtt létét nem lehet megkérdőjelezni.

Nagyon fontos üzenet Csaba testvér erős optimizmusa és pozitív világlátása. Ma, amikor majd mindenki a bajokról, a nehézségekről, a tragédiákról beszél, rémhírektől harsog a média, ő azt mondja, hogy mennyivel jobb és jámborabb ma a világ, mint a középkorban és milyen jó, hogy szabadon járhatunk át a határokon és szabadon elmondhatjuk gondolatainkat és órák alatt megkerülhetik a hírek a világot. Milyen jó meglátni is a jót! Talán ez az első lépés ahhoz, hogy tegyük is. Ha pedig észrevesszük és elkezdjük tenni a jót, akkor megszenteljük és boldoggá tesszük az életet. Nem önző kapzsisággal a magunkét, hanem elsősorban másokét, miáltal mérhetetlenül nagyobb öröm jut nekünk is osztályrészül. Így fordulnak át Csaba testvér könyvében a tilalomfáknak tekintett parancsolatok a boldogságra vezető út jelzőtábláivá. Így válnak iránytűvé a végtelen felé vezető utunkon.

A végtelenbe mutató könyvek gyönyörű ívet húznak a múlt és a jövő közé. Leporolják a Szentírást és fellebbentik a fátylat az örök élet rejtelmeiről. Földi létünk kapcsával élőn összekötik e felfoghatatlannak tűnő távlatokat. Valóságossá teszik a Jézus korabeli szentföldi életet, megtapasztaltatják, hogy Jézus Krisztus környezetében élt emberek épp oly hús vér emberek, mint mi. Közösséget tudunk vállalni velük, nem egy film, nem egy regény soha meg nem történt fikciója áll előttünk, hanem a létezett történelemmel szembesülünk. Krisztus életével, az Isten megtestesülésével a keresztény hit sarokkövei is kijelölődnek, az újszövetség világának történelmi kezdetét látjuk élesen, élőn. A végpont pedig nem kötött. Nincs végpont, csak végtelen távlatok. Hallottatok már ennél gyönyörűbb perspektíváról?
Böjte Csaba írásai megerősítik a keresztény embereket hitükben. Kinek ne lenne erre szüksége – még a legszilárdabb hitűek között is – napjaink oly sok szellemi alávalósággal, önzéssel átitatott, testiséget és anyagi javakat hajszoló világában? Erőt meríthetünk ahhoz, hogy szeretetteljesebben, hitelesebben, másoknak jót téve élhessünk, hogy szívemberek lehessünk. Így tudunk mi is talán tetteink példájával téríteni, követhető példát mutatni a hitetleneknek.

A könyvek olyan értékeket mutatnak fel – amint Csaba testvér sokszor mondja is – amiből sok van, amiből mindenkinek jut bőven. Ezek nem az anyagi javak, hanem szellemi, lelki kincsek. Ezek nyomán nem háborúk és kiégettség jár, hanem másnaposság nélküli boldogság és öröm. Pozitív hólabdát indítanak el. Hiszem és remélem, ha a szellemi, a lelki gazdagságot az anyagi jólét elé helyező emberek elérnek egy kritikus tömeget akkor átbillen az értékrend és örömtelibb, boldogabb és fenntarthatóbb lesz az emberi lét. A végtelen felé tartó utunkon minket kalauzoló könyvek bizonyosan nagy lökést adnak ebbe az irányba.

Mindannyian hálás köszönettel tartozunk Karikó Évának is, akiben megfogalmazódott a gondolat, hogy e könyvek, adott kérdés-felelet formában megszülessenek és aki sok lelki finomságról és értelemről tanulságot tevő kérdéseit feltette. Hálásak lehetünk a versekért is, amelyek ha lehet, a művészet dimenziójával még inkább kiteljesítik a könyveket.

E gondolatokkal kívánok hitünkben való megerősödést, lelki megújulást és újjászületést 2011 Húsvétján sok szeretettel,

Konkoly-Gyuró Éva

Hallgassa meg Liptay Katalin beszélgetését Konkoly-Gyúró Éva táj- és kertépítésszel, amely a Kossuth Rádió Fülszöveg című műsorában hangzott el