Tíz ember, aki megrengette a világot 2011-ben

Válogatás a 100 legbefolyásosabb személyiség közül

Vael Gonim, az egyiptomi forradalom szervezõje

A Google közel-keleti és észak-afrikai ügyekért felelõs marketingigazgatójaként Dubai-ban élt az egyiptomi forrongást kiváltó közvetlen eseményekig. Nappal az amerikai internetes óriáscég alkalmazottja volt, éjjel pedig a „Mártír” álarca mögé bújva dolgozott a Facebook közösségi portálon. A rendõri brutalitás miatt korábban elhunyt Khaled Said személyiségét magára öltve, indította a We are all Khaled Said (Mi mind Khaled Said vagyunk) oldalt. Fotókat és videókat, az egyiptomi rendõri brutalitás bizonyítékait töltötte fel ide. A Facebook oldalhoz százezrek csatlakoztak, és az egyiptomi rendszerrel elégedetlen fiatalok egyik legfontosabb fóruma lett. A forrongások alatt letartóztatták az egyiptomi hatóságok. Tizenkét napig tartották fogva. Szabadulása után nem sokkal Mubarak elnök lemondott.

Reed Hastings, a a Netflix online videókölcsönzõ vezérigazgatója

"Ha végigstoppolod Afrikát tíz dollárral a zsebedben, akkor üzletet alapítani nem is olyan ijesztõ dolog", nyilatkozta múltjáról és jelenérõl az egyik legsikeresebb online vállalkozás alapító-tulajdonosa a Time-nak. Az 1998-ban alapított Netflix forradalmasította a dvd-forgalmazást és az online mozgóképes tartalmak professzionális gyártását és eljuttatását az amerikai nézõkhöz. Az elsõ, direkt a Netflix-hez optimalizált sorozatot David Fincher forgatja, House of Cards címmel, a fõszereplõ a kétszeres Oscar-dyjas Kevin Spacey.

Amy Poehler, amerikai színésznõ és komikus

A népszerû Saturday Night Light amerikai televíziós mûsor korábbi sztárja elsõsorban karizmatikus egyénisége és szórakoztatóipari hatása miatt került fel a listára. Fõként a politikai elit visszáságait figurázza ki, az "áldozatok" között Hillary Clinton éppúgy ott volt, mint Sarah Palin. Színésznõként több vígjátékban is játszott, valamint a Parks and Recreation sorozat fõszereplõjeként is bizonyította tehetségét.

Geoffrey Canada, oktatási reformer

A Harlem’s Children Zone (HCZ) alapítója dolgozta ki a gyerekeket az anyaméhtõl az egyetemig követõ oktatási, foglalkoztatási, városfejlesztési és egészségügyi programokat összefogó koncepcióját Harlemben. A bronxi feketenegyedbõl származó férfi olyan módszert dolgozott ki, ami egyszerre ad értelmes választ a gettó szubkultúra összes kérdésre. Canada alapjaiban szerette volna megváltoztatni a közoktatást. Munkatársaival egy összetett programot állítottak össze, amely a szülõk oktatásával kezdõdött, egy intenzív, óvodai elõkészítõvel folytatódott, a kisiskolásokat korrepetálással és délutáni foglalkozásokkal tartották a biztonsági hálóban, a kamaszoknak pedig egy mentor-rendszert alakítottak ki. Bár az Egyesült Államok közvéleménye a HCZ-t az évezred oktatási sikerének könyvelte el, a sajtóban szkeptikus nézetek is keringenek arról, hogy a program más városokban adaptálható-e.

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója

Az idén 26 éves feltaláló, programozó 2004. február 4-én indította el a Facebookot a Harvard egyetemi kollégiumából. Az ötlet a Phillips Exeter Academy-ben töltött napjaitól jön, amikor a legtöbb fõiskola és elõkészítõ iskola, a tradícióknak megfelelõen, évkönyvet, "Facebook"-ot készít a hallgatók, az egyetemi kar tagjainak arcképeibõl. 2010. július 21-én Zuckerberg bejelentette, hogy cégük felhasználóinak száma elérte az 500 milliót, azóta ez a szám dinamikusan növekszik. Zukerberg eddigi életérõl játékfilm is készült, David Fincher rendezésében. A filmet a Facebook alapító nem tiltatta le, de nyilatkozataiból kiderül, hogy a készítõk nem egyeztettek vele a forgatókönyvrõl.

Peter Vesterbacka, a mobiltelefonos játékokat fejlesztõ finn Rovio Mobile ügyvezetõje

Az általa fejlesztett játékokat eddig több mint százmilliószor töltötték le a felhasználók, és a lista összeállítói szerint az õ cége bír a legnagyobb befoláyssal a mobiltelefonos játékok piacán. A legnépszerûbb játékuk az Angry Birds. Az eredetileg Apple iPhone-okra fejlesztett játék – amit ma már Nokia N900-as mobil telefonon is lehet játszani – egy hihetetlenül egyszerû, rajzfilmszerû környezetben játszódó casual game. A játék gyors, 15 perc alatt végig lehet menni mind a 195 szinten, ám a játék bármikor megállítható, és onnan folytatható. Lehet vele játszani a buszon, a villamoson, de akár a három megállós úton reggel a munkahely felé is.„Egy egységes szórakoztató franchise rendszert építünk ki, amiben szerepel a kereskedelem, játékok, filmek, tévé, rajzfilmek és képregény is”, nyilatkozta stratégiájukról a finn fejlesztõ, aki Disney 2.0-nak nevezi az általuk kitalált üzleti és szórakoztatóipari modellt.

Angela Merkel német kancellár

A lutheránus vallású Merkelt 2005. november 22-én választották elõször hivatalosan kancellárrá, a II. világháború utáni Németország második nagykoalíciójának vezetõjévé. Ezzel õ az elsõ nõi kancellár is az ország történetében. 2009. október 28-án újra választották, azóta õ vezeti az országot. Munkássága megosztja mind Németországot, mind az Európai Uniót és a világpolitikát, de hatása és jelentõsége vitathatatlan. "Ezt maguk komolyan gondolják? Ez a nõ a legrosszabb dolog ami Németországgal történt az elmúlt évtizedekben. Visszavezetett minket a kõkorszakba.", reagált egy felháborodott olvasó a Time magazin oldalán a hírre. A szerkesztõk annyit válaszoltak, hogy ha így áll a dolog, akkor pláne minden joga megvan a kancellárnak, hogy a legnagyobb hatású emberek listáján szerepeljen.

Julian Assange, a WikiLeaks alapítója

Ausztrál újságíró, kiadó, internetes aktivista. Leginkább a WikiLeaks fõszerkesztõjeként és szóvivõjeként ismert. Számos országban élt, több elõadást tartott a sajtószabadságról, cenzúráról és oknyomozó újságírásról. Assange 2006-ban alapította a WikiLeakset, jelenleg is a tanácsadó testület tagja. Tett közzé anyagot a kenyai ítélet nélküli kivégzésekrõl, amiért 2009-ben Amnesty International Media Awarddal tüntették ki; a 2006-os elefántcsontparti egészségügyi krízisrõl, melynek során egy svájci cég hajója szennyezõ anyagot öntött a tengerbe Abidjan kikötõjében; közölt le anyagot a szcientológiai egyház kézikönyveirõl, a Guantanamo Bay-beli fogolykínzásokról és bankokkal kapcsolatos botrányokról (Kaupthing, Julius Baer). 2010-ben az amerikai hadsereg afganisztáni és iraki háborújáról tett közzé titkosított dokumentumokat. 2010. november 28-án a WikiLeaks öt médiabeli partnerével együtt titkos amerikai diplomáciai üzeneteket tett közzé.A Fehér Ház Assange tevékenységét meggondolatlannak és veszélyesnek nevezte. A WikiLeaksszel kapcsolatos munkásságáért Assange 2008-ban megkapta az Economist Freedom of Expression díját, 2010-ben pedig a Sam Adams Awardot. Az Utne Reader a világot megváltoztató 25 személy közé sorolta, a New Statesman pedig a 23. helyre tette a világ 50 legbefolyásosabb embere listáján. 2010. november 30-án svéd kérésre az Interpol felvette a körözött személyek listájára, nemi erõszakkal kapcsolatos vádakkal akarták kihallgatni. Assange december 7-én önként jelentkezett a londoni rendõrségen. Az ellene felhozott vádakat tagadja.

A Time magazin által összeállított százas listán szerepel még Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász, a Columbia egyetem professzora, Ron Bruder, egy a közel keleti fiatalok oktatásával foglalkozó civil szervezet (Education for Employment Foundation) vezetõje, Colin Firth színész, Michelle Obama, az amerikai elnök felesége és sokan mások. A teljes lista megtekinthetõ a Time magazin honlapján.