Isten
említése az alaptörvényben nem jelenti a nem keresztény lakosság
kirekesztését - mondta Orbán Viktor a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak
adott interjújában. A magyar uniós elnökség által eddig elért eredmények
közül a miniszterelnök kiemelte az energiapolitikai megállapodást,
illetve azt, hogy júniusban vélhetõen elsõ ízben fogadnak majd el közös
romastratégiát.
"A nemzeti önbecsüléssel rendelkezõ országok az erõsek" címmel
Orbán Viktor miniszterelnökkel közölt interjút péntek este a
Frankfurter Allgemeine Zeitung internetes kiadása, mely a lap szombati
számában jelenik meg. Az interjút Georg Paul Hefty, az újság magyar
származású szemleírója készítette.
Az egyik fõ téma az új magyar alaptörvény volt. Orbán Viktor szerint
az új alkotmány szellemi kereteit és tartalmát az elmúlt két évtized
tapasztalatai határozták meg. Mindezt - mint mondta - egy mondatban
lehet összefoglalni: "ha egy ország saját önbecsülésében, saját magában
nem biztos, ha nem ismeri saját szellemi alapjait, akkor gazdaságilag
sem lehet sikeres". Szerinte Európában azok az országok lesznek erõsek,
amelyek nemzeti önértékelése, nemzeti önbecsülése erõs.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Szent Korona miért szerepel az
alaptörvény preambulumában, elmondta: az állampolgároknak kiküldött 8
millió kérdõív magában foglalta azt a kérdést is, hogy mit tartalmazzon
feltétlenül az alkotmány, és 900 ezerben a koronát megnevezték.
Orbán elutasította azt a feltételezést, amely szerint a korona
Nagy-Magyarországot testesíti meg, és ezáltal sérti az ország
szomszédainak az érdekeit. A miniszterelnök szerint nem létezik
semmifajta Nagy-Magyarország. "Mi mindig a történelmi Magyarországról
beszélünk" - mondta, hozzátéve: az, hogy Magyarország korábban nem
ugyanolyan nagyságú volt, nem ugyanarra a területre korlátozódott, mint
ma, nem legenda, nem fikció vagy ideológia, hanem történelmi tény. "A
korona tehát nem területeket szimbolizál, hanem valamennyi magyar
összetartását", melynek semmi köze területi revízióra vonatkozó igényhez
vagy vágyhoz - mondta.
Orbán szerint Isten említése az alaptörvényben a nem jelenti a nem
keresztény lakosság kirekesztését. A miniszterelnök elmondta, hogy az
alkotmány a himnusz elsõ sorával kezdõdik, és Isten említése csak ezen
az egy helyen történik. "A himnusz azonban valamennyi magyar számára
fontos, a hívõk számára éppúgy, mint a nem hívõk számára "- fogalmazott,
ugyanakkor azt is hozzátette, hogy Magyarország, Európa a jövõben vagy
keresztény lesz, vagy nem fog létezni.
A magyar uniós elnökség által eddig elért eredmények közül a
miniszterelnök kiemelte, hogy sikerült megállapodást elérni az
energiapolitikáról. Itt arra a alapelv rögzítésére utalt, amely szerint
minden országnak két, egymástól független energiaforrással kell
rendelkeznie. Orbán nagy eredménynek tartja azt is, hogy sikerült
megállapodni a többi 26 tagállammal arról a hat jogszabályról, amelyek
szükségesek az európai gazdasági kormányzáshoz. Harmadrészt kiemelte,
hogy elsõ ízben fogadnak majd el közös romastratégiát, szerinte biztos,
hogy erre az állam- és kormányfõk júniusi csúcstalálkozóján sor kerül. A
negyedik fõ eredménynek azt nevezte, hogy sikerült fenntartani
Horvátország reményét a csatlakozási folyamat lezárására, mégpedig olyan
idõben, amikor szembenállás tapasztalható az EU mindenfajta
bõvítésével.
|
 |