Save Food konferencia a pazarlás ellen
Ma kezdődik a "Save Food" kongresszus, ami az ENSZ
Élelmezési és Mezőgazdasági szervezete (FAO) és a düsseldorfi
vásárszervezés közös projektje. Az esemény a düsseldorfi csomagolási
vásár kereteibe illeszkedik.
A világon előállított élelmiszerek egyharmada kárba megy, miközben az
ennivaló egyre szűkösebb és drágább – derült ki az Egyesült Nemzetek
Szervezete (ENSZ) élelmiszer-ügynökségének legfrissebb tanulmányából,
aminek ismertetését a düsseldorfi tanácskozás elé időzítették. Save Food
Riasztó adatok: több mint egymilliárd tonna élemiszer a szemétben
A svéd Élelmiszer- és Biotechnológiai Intézet által összeállított
tanulmány azt javasolja, hogy a fejlődő országok úgy alakítsák
termelésüket és eladásaikat, hogy minél kevesebb táplálék kerüljön a
szemétbe. Mint megállapították, a gazdag országok fogyasztói pazarolnak a
legtöbbet: 222 millió tonna élelmet, a szubszaharai Afrika teljes nettó
élelmiszer-termelését küldik a kukába. A kutatók azt találták, hogy
leginkább gyümölcsök és zöldségek – ideértve a gyökereket és gumókat –
mennek veszendőbe.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) megbízásából
készített svéd felmérés egyébként különbséget tesz az
élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék között. Veszteség ugyanis
előfordulhat már az étel előállításakor, feldolgozásakor és
szállításakor is. A csomagolási hiányosságok miatt a fejlődő országokban
már útközben megromlik az árucikkek negyven százaléka. Ugyanakkor a
csomagolás, illetve a tárolás és szállítás hiányosságai mellett a nem
megfelelő gyártási, tartósítási eljárások is hozzájárulnak ahhoz, hogy
gyorsan megromlanak az élelmiszerek. A kutatók ezért főleg a
technológiai és az infrastrukturális fejlesztésekben látják a megoldást.
A fejlett államokban inkább már a háztartásokban romlik meg az étel: a
FAO becslései szerint az Európai Unióban évente hetvenmillió tonna
élelem landol a szemétben. Az európai és észak-amerikai fogyasztók
mindegyike évente legalább száz kiló, hatvanezer forintot érő
élelmiszert pazarol el. Ehhez képest a szubszaharai Afrika és Ázsia nagy
részén kidobott ennivaló egy főre jutó mennyisége 6-11 kilogramm
körüli. A FAO arra is rámutatott, hogy kiskereskedelmi szinten, nagy
mennyiségű friss élelmiszer vész kárba csak a külleme miatt, holott a
vásárlók többsége ezt nem tartja elsődleges szempontnak.
Ugyanakkor a kutatók az „egyet fizet, kettőt, sőt, hármat kap” típusú
akciókban látják a pazarlás táptalaját. Ráadásul az
élelmiszer-veszteség és a pazarlás komoly erőforrásokat – vizet, földet,
energiát és munkaerőt – emészt fel és hozzájárul az üvegházhatást okozó
gázok kibocsátásához is. A nyugatiak pazarló életmódja befolyásolja a
globális élelmiszerárakat, és a szegényebb régiókban szinte
megfizethetetlenné teszi a termékek egy részét.
További drágulás jön
Március eleji elemzésében a FAO arra is figyelmeztetett, hogy tovább
növelheti a februárban történelmi csúcsra emelkedett élelmiszerárakat és
veszélybe sodorhatja az ellátás biztonságát a klímaváltozás, a
bioüzemanyagok használatának terjedése és a protekcionizmus. A FAO
szerint az élelmiszerek piacán a következő évtizedben végig drágulásra
kell számítani, és meghatározó lehet az árak heves ingadozása is, ami
visszafoghatja a beruházásokat, a világ így egyre nehezebben birkózik
meg az élelmiszer-válságokkal.
Növekszik a feszültség a termelés és a fogyasztás alakulásának tekintetében is: a globális
élelmiszer-fogyasztás az utóbbi időszakban átlagosan évi két százalékkal
nőtt, és a bővülést alig fékezte a gazdasági világválság.
Az éhezők száma tavaly a 2009-es 1,023 milliárdos csúcsról 925
millióra mérséklődött, de így is elfogadhatatlanul magas –
figyelmeztetett az ENSZ szervezete. A fejlődő országokban élők tizenhat
százaléka volt alultáplált tavaly, az éhezők aránya így csökkent a
2009-es tizennyolc százalékhoz képest, a mérséklődés üteme azonban
elmarad a világszervezet millenniumi célkitűzéseitől, amelyek azt
irányozzák elő, hogy 2015-re ötven százalékkal csökkenjen az éhezők
száma 1990-hez képest.
A FAO szerint a nemek közötti egyenlőtlenség is komoly hatással van az
élelmiszer-termelésre, miközben akár 100-150 millióval is csökkenthető
lenne az éhezők száma, ha biztosítják a nők egyenlő hozzáférését a
termelési és finanszírozási forrásokhoz.
Hargitai Mátyás