Skócia elszakadhat az Egyesült Királyságtól, ha a
minapi választásokon győztes nemzeti párt népszavazással erősíti meg
függetlenségi törekvéseit. Gazdaságilag az önálló Skócia bőven megállná a
helyét, és akár Európa egyik leggazdagabb állama lehet.
Skót whisky, skót szoknya, skót duda. És persze a skót vicc. Ez jut a
legtöbb ember eszébe, ha Nagy-Britannia északi országrészéről hall.
Egyébként pedig sokan az egész Egyesült Királyságot Angliaként emlegetik
- ami mélyen sérti a skótok önérzetét. "Ennek most vége. Skóciát
háromszáz év után visszahelyezzük a térképre" - jelentette ki
diadalittasan Alex Salmond, miután az általa vezetett Skót Nemzeti Párt
(SNP) a május elején tartott helyi választásokon többségbe került az
edinburghi parlamentben. Salmond már az úgynevezett átruházási törvény
1998-as életbe lépése óta kampányol az elszakadás mellett.
A
jogszabály értelmében másfél évtizede szélesítették az Egyesült
Királyság országrészeinek - Észak-Írország, Wales, Skócia -
önrendelkezési jogait, hosszú idő után visszaállították a régi
parlamenteket, s a Westminster átruházott bizonyos törvényhozó és
végrehajtó hatalmat a helyi népképviseleti szervekre.
Szélesebb jogkör
A
skót parlament így maga dönthet a személyi jövedelemadó egy részének
felhasználásáról, az oktatási rendszerről, a kultúra támogatásáról, a
földterületek hasznosításáról, az erdőgazdálkodásról, a bányászati
jogokról. Az edinburghi "országgyűlés" egykamarás, 129 tagú testület, 73
képviselőt egyéni kerületekben választanak "az első mindent visz"
rendszerben, 56 honatya pedig nyolc választási régióban nyer mandátumot.
Az SNP most 69 képviselői helyet szerzett meg.
Salmond igazi
skót fickó, aki vasárnaponként eljár szurkolni kedvenc focicsapatának,
az első ligás Heart of Midlothiannek, hogy utána törzshelyén sörözés
közben vitassa meg társaival a pályán történteket. Ha Skóciáról van szó,
akkor mindent bele, vallja Salmond, aki 2008-ban elkísérte a másik
népszerű skót csapatot, a Rangerst Manchesterbe, az UEFA-kupa döntőjére.
Salmond szereti a skót népzenét, rámenős, de azért közvetlen stílusa
van, és nem érezteti beszélgetőpartnereivel, hogy az előkelő edinburghi
St. Andrews Egyetemen szerzett diplomát - ott, ahol egy nemzedékkel
később a most nősült angol trónörökös Vilmos herceg és felesége, Kate
Middleton is. Kritikusai szerint azonban a pártvezér sok hatásvadász
külsőséget vett át a 2004-ben elhunyt skót színésztől, Rikki Fultontól. A
bíráló szavakat a politikus nem bánja, lényeg, hogy hazája elnyerje a
teljes függetlenséget.
A közvélemény megdolgozása
Salmond
rögeszmésen küzd Skócia elszakadásáért, és a választási győzelem
éjszakáján már be is jelentette, hogy négy éven belül népszavazást írnak
ki a függetlenségről. Ha pedig a polgárok többsége Salmondra hallgat,
akkor a skót parlament kimondhatja a függetlenséget, de ezt egyeztetni
kell a londoni törvényhozással, mely utóbbinak nehéz lenne szembemennie a
népakarattal. A referendum ötlete már az előző kabinet idején -
amelynek élén szintén az SNP vezére állt - felmerült. Akkor azonban a
skót nemzetieknek csak kisebbségi kormányt sikerült alakítaniuk, és félő
volt, hogy a referendum kísérletébe belebuknak, Salmond politikai
karrierje pedig derékba törik, ezért az ügyet jegelték.
Annál
is inkább, mivel a függetlenségpártiak aránya bár kezdte megközelíteni
az ötven százalékot, a bűvös határt akkor még nem lépte át. Az
elszakadást ellenző többi párt egységén pedig Salmond nem tudott rést
ütni. Mindez nem jelentette azt, hogy az SNP nem folytatta a hazai és a
nemzetközi közvélemény megdolgozását. A kisebbségi SNP-kormány 2009-ben
egy dokumentumot hozott nyilvánosságra, melynek mondandója egyértelmű:
Skócia önálló országként jobban boldogulna. A dokumentum része volt
annak az írássorozatnak, melyet a skót kormány adott ki a nemzeti
párbeszéd nevű kampány keretében.
Attól fogva az edinburghi
kormány számolgatásba kezdett, hogy függetlenedés esetén milyen
bevételekre számíthat. Az egyik fő jövedelmi forrás a halászat lehet. Az
Egyesült Királyság uniós halászati kvótájának 66 százaléka a skóciai
felségvizekhez kötődik, utóbbi pedig az EU tengereinek és óceánjainak
ötödét teszi ki. A kifogható fajták esetében is jól áll Skócia, mert
fehér húsú halakból itt a teljes uniós mennyiség 38 százaléka kerülhet a
hajók gyomrába. A másik döntő bevételi lehetőség az északi-tengeri
kőolaj, melynek kitermelése az utóbbi években visszaesett ugyan, de még
így is az EU legnagyobb ilyen nyersanyagforrása. Az országban legalább
százezer ember dolgozik az olajiparban - ez a foglalkoztatottak hat
százaléka. A gazdasági és pénzügyi világválság kitörése előtt a skót
költségvetés minden évben 3-3,5 milliárd fontos többlettel zárt, a
központi londoni büdzséből viszont általában több mint 70 milliárd font
hiányzott. A whiskygyártás pedig évente 800 millió fontot hoz a
konyhára, és 40 ezer embernek ad munkát. Skócia komoly hadiiparral is
rendelkezik: itt 30 ezren dolgoznak, s ugyancsak jelentős a hajóépítő
kapacitás is.

A Sean Connery-affér
A
jelek szerint tehát az Egyesült Királyság harmadik leggazdagabb régiója
meg tudna állni a maga lábán. Az utóbbi években nőtt a skót identitást
választók aránya: az 1979-es 56 százalékról 85 százalékra. Skóciában az
európai identitás kedvezőbb megítélés alá esik, mint Angliában, a skótok
szemében London központi szerepét egyre inkább Brüsszel veszi át. A
skótoknak nem kell tartaniuk attól, hogy az angol közvélemény ellenezné
az elszakadásukat. Az angolok 60 százaléka nem bánná, ha az "északi
népség" a saját útját járná, úgyis mindig baj volt velük. Például Sean
Connery filmszínésszel, aki nem elég, hogy az elszakadáspárti SNP tagja,
de 1998-ban még a lovagi címet sem fogadta el II. Erzsébet brit
uralkodótól, s csak két év múlva engedte magát lovaggá ütni.
ÉRVEK AZ ELSZAKADÁS ELLEN
Mivel
a brit font megtartása kiszolgáltatottságot jelentene, Skóciának új
pénzt kellene bevezetnie, ez viszont tetemes költséggel járna. Az új
országnak át kellene esnie az Európai Unió sokéves felvételi
procedúráján. A teljes jogú tagság elnyeréséig viszont elesne a
támogatásoktól, és a skót árukat a közösség megvámolná. A mezőgazdasági
EU-kvótákat újra kellene tárgyalni, mert ezt Brüsszel nem
országrészenként, hanem országonként osztja ki. Probléma lenne az
infrastrukturális vagyon - elektromos művek, gázvezetékek,
csatornahálózat - megosztása, ezek központja ugyanis Londonban van, és
jelentős bennük az állami tulajdoni rész. Skóciának meg kellene
vásárolnia azokat az állami létesítményeket, amelyeket a központi
költségvetésből építettek. A skótok elveszítenék az ENSZben az Egyesült
Királyságot megillető állandó biztonsági tanácsi helyüket, illetve ennek
révén világpolitikai befolyásukat. Skóciának át kell vállalnia a brit
államadósság rá eső részét.