Levél a
Testvéreimnek!
Mint egy orvos, ki a betegségre gyógyírt
keres és elmegy messzire, hogy segíthessen a szenvedő testvérein,
én is elzarándokoltam Lorettóba, mert úgy érzem, hogy népünk
családjait gyötrő megannyi bajra, sebre ott gyógyírt
találok.
Most itt ülök a kapucinus testvérek által
őrzött, egyszerűen csak " Santa Casa"-nak nevezett kis
kápolnában, és fejemet nekihajtom a kopott köveknek, tégláknak,
melyek hitünk szerint a mi Urunk Jézus Krisztus názáreti
otthonából vannak. Nagyon is valószínűnek látom, hogy a
kilátástalan harcot vívó keresztesek, érezve hogy nem képesek
őrizni ott a szentföldön a számukra is drága ereklyéket,
lebontották a Szentcsalád názáreti kis otthonát is, és annak
tégláit, köveit elhozták magukkal.
A hagyomány
szerint az akkori Magyar Királysághoz tartozó Dalmát tengerparton
(Tersatto/Fiume) tették le, majd, -
mivel ott nem részesült méltó tiszteletben - e nagy kegyre, amellyel Isten kitüntette a tersattóiakat, a
lakosok nagyon elbizakodottak lettek. 1294-ben ezért az angyalok
tovább vitték a Szent Házat az Adriai-tenger túlsó partjára
Lorettóba, hogy itt egy kis kápolnává összerakják. És így,
itt Olaszországban, a lorettói názáreti ház, a vén Európa
egyik legfontosabb nemzetközi zarándokhelye lett.
Csodálatos
belépni a hatalmas bazilikába, melynek égbetörő kupolája alatt
ott van ez a kis názáreti otthon. A szentélyt kívülről szép,
értékes márványszobrok, domborművek díszítik. A kápolna
belsejének három fala az ősi názáreti kis ház falaiból
kikerült kövek, téglákból épült, a negyedik fal Názáretben
egy barlang volt, ott állt Mária, itt a negyedik fal az maga az
oltár, melyen egy csodálatosan szép ébenfából faragott fekete
Mária szobor trónol. Mária karján ott ül a kis Jézus, kezében
tartja a világmindenséget szimbolizáló gömbbel együtt a mi
életünket, sorsunkat is.
Szememmel simogatom ezeket a drága,
kopott köveket, téglákat, melyeket a 30 éves názáreti
csendes élete során, már maga a világmindenség ura kezdett
el koptatni. Ó ha ezek a kövek, téglák beszélni tudnának
és elmesélnék azt a végtelenül gyöngéd, vidám időszakot,
mikor Egyiptomból hazatérő Szent József, az ő drága jegyesével,
Máriával, a föld sarából, verejtékes munkával elkezdték
otthonuk számára a "téglavetést". Biztos, hogy
azokban a napokban is ott játszadozott körülöttük a
világmindenség Ura, a mi elő Istenünk. Nézem a téglákat,
simogatom újaimmal, és találgatom, vajon melyik bemélyedés őrzi
Istenem kis kacsójának a lenyomatát. Megérintem! Kis
mélyedés van a kopott téglában, talán a születése pillanatában
a teremtőm kezének játékos kis újacskája belenyomódtak a puha,
formálható agyagba, s ennek a lenyomata van most itt előttem! Nem
tudom biztosan, hogy ez így van-e? Csak azt tudom, hogy számomra
végtelenül jó itt lenni az egyszerű kopott, ősrégi falak
között.
Jó lenne, ha az ősi falak megszólalnának,
és elmesélnék e kis család mindennapjait. Jó lenne hallani
a názáreti szent családot, ahogyan nyugodtan, a gondviselő Isten
szeretetében bízva szépen terveznek, választ keresve a mindennapi
kihívásokra, a földi léttel együtt járó gondokra. Olyan
jó lenne hallani azt is, ahogyan tanítják az emberek az Istent a
jóra, a szépre, mindarra mit egy szerető szülő bölcsen tovább
ad gyermekének. Nekihajtom fejemet az ősi falaknak, és szinte
hallom ahogyan csendes, őszinte szeretettel megszólalnak a
Szentcsalád tagjai, ahogyan méltósággal, bizalommal, napról -
napra hálát adnak a Mindenhatónak, a mindennapiért. Jó látni,
ahogyan az egymást követő egyszerű hétköznapokon átragyog a
boldog, szorgalmas, nyugodt élet. Ahogy e kövek, téglák
között, a kis dolgokban felfakadt a végtelen, az a
természethez közeli, szorgalmas munkában virágzó, családos
élet, mit Isten mindnyájunk számára bölcs ajándékozó
szeretettel készített.
Nézem az egyszerű, kopott lorettói
köveket, téglákat, és eltölt egy hihetetlen vágyódás a
csendes, egyszerű, természethez közeli, szorgalmas kétkezi
munkában lassan pergő hétköznapok után. A világ megváltójának, Jézus Krisztusnak leghangosabb prédikációja ez a názáreti
csendes, munkával eltöltött harminc év, melyet egy kis szent
család körében élt meg. Számomra ezek a kopott kövek az életet
adó Evangélium legszebb lapjai, szó nélkül is arról beszélnek,
hogy Isten a földi életének 30 évével, hogyan mutatta meg az
emberi kiteljesedés, a boldogságra vezető, mindenki számára
járható utat. Jó csendben megvilágosodni! Egy drága kis
családban, becsületes, szorgalmas munkában, az egyszerű
természethez közeli hétköznapokban vár ránk a béke és a
boldogság, a mennyországba vezető út. Nézem a köveket és
biztos vagyok benne, hogy mindannyian meg tudjuk találni a
magunk kis Názáretét. Azt a családot mely befogad, elfogad, hol
az ember egyetlen, pótolhatatlan drágaság, melynek léte,
fennmaradása, a keze közül sárból született tégla, gerendából
verejtékes munkával létrejövő asztal, szék vagy bölcső, és
ha kell koporsó, de alkotás, mely nem csak kenyeret, létet ad, de
a teremtő Istenünk társaivá is tesz.
Verejtékes munkából
születő egyszerű lét, a csendes názáreti természetbe
belesimuló élete, az Evangéliumnak az első és legfontosabb
tanítása. Az egyszerű gyermeki játék, majd később az alkotó,
otthont, létet teremtő munka, Jézusnak a hódolata a Mennyei Atya
iránt. A bomló virág, az égben felröppenő daloló madárka léte
a teremtő dicsérete, Jézus egyszerű, csendes názáreti léte
számunkra példa a tökéletes Istentiszteletre, arra a szent
liturgiára, melyet mindannyian megtanulhatunk.
Mennyi baj,
háború, gonoszság volt a világban Jézus Krisztus születésekor?
Hogy várták évezredeken keresztül az emberek, az angyalok, hogy
megszólaljon az Isten, és kiutat, orvosságot mutasson bajainkra.
És akkor a nagy Isten elkezdett gyermekként játszani, szófogadó
fiatalként növekedni kedvességben, bölcsességben élni, építeni
egy kis názáreti otthont, családjával. Minden kérdésre a közénk
jövő végtelen, a maga egyszerű, csendes, fizikai munkát
vállaló, természethez közeli názáreti életével válaszolt. Ma
is ugyanazt mondja! "Ne féljetek, a boldogság és az emberhez
méltó élet mindannyiatok számára elérhető, ti is
felépíthetitek a magatok egyszerű, szép, a természetbe bele
simuló Názáretét, szorgalmas kis családotokat, és boldogok
lehettek!"
Köszönöm Uram, létemnek alapvető
kérdéseire, názáreti léteddel adott végtelenül egyszerű
válaszodat. Tudom, hogy mindannyiunk számára járható ez az út,
elérhető a kiteljesedés, a család, a természethez közeli,
munkás hétköznapok által való találkozás az emberhez
méltó élettel. Köszönöm a örökérvényű tanításodat, és
én ezzel a bölcs egyszerű válasszal megyek haza népemhez, a
Kárpát-medencébe.
Kisebb testvéri szeretettel, Csaba
t.
Lorettó, 2011. május 25.
)
)
