Bátran
valljuk meg hitünket – szólít fel Erdõ Péter. Bölcskei Gusztáv szerint
tiszta, igaz beszédre van szükség. Gáncs Péter a kölcsönös megértést
emelte ki ünnepi beszédében.
A Szentlélek eljövetele a bérmálás szentségében tisztító változást hoz
az életünkben, „képessé tesz arra, hogy bátran valljuk meg a hitünket,
és bátran kövessük is Krisztus tanítását" – mondta Erdõ Péter bíboros,
prímás, esztergom-budapesti érsek a pünkösdvasárnapi misén Esztergomban.
A bazilikában esztergomi és a fõegyházmegyébõl érkezõ fiatalok és felnõttek részesültek a bérmálás szentségében.
„A legnagyobb bátorság sokszor ahhoz kell, hogy a saját rossz
szokásainkkal, kisszerûségünkkel, kényelemszeretetünkkel szakítsunk.
Ahhoz, hogy komolyan harcolni kezdjünk Isten akaratának teljesítéséért
mindennapi életünkben" – mondta a bíboros a bazilikát megtöltõ hívõk
elõtt. A Szentlélek eljövetele után az apostolok hithirdetõkké váltak.
Kényszert éreztek, hogy átadják Krisztus jó hírét minden embernek.
„Ezt a missziós lelkületet, hitünk igazságának megismerését, az egyház
tanításának hûséges követését és elkötelezett továbbadását, ezt a
képességet és ajándékot kérjük az újonnan bérmálkozók számára a
Szentlélek Úristentõl" – tette hozzá Erdõ Péter. A húsvéti idõ a
feltámadást követõ ötvenedik napon, pünkösd ünnepével zárul. Ekkor a
harmadik isteni személy, a Szentlélek kiáradását és az egyház
megszületését ünneplik a katolikusok. A püspökök szerte a világon
kiszolgáltatják a bérmálás szentségét.
Az ószövetségi korban Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel
tartották a „hetek ünnepét", amelyet pentékoszténak (ötvenedik nap)
neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. A
magyar nyelv – számos más nyelv mellett – ebbõl származtatja a pünkösdi
ünnep ma használatos nevét. Az Esztergom-budapesti Fõegyházmegye
pünkösdhétfõn a máriaremetei kegytemplom kertjében tartja a karizmák
ünnepét, a fõegyházmegye ifjúsági és családi napját. Az eseményen
délután pódiumbeszélgetést folytatnak Erdõ Péterrel, utána pedig misét
tartanak.
Bölcskei Gusztáv: pünkösd a kijózanító beszéd ideje
Isten
azt üzeni, hogy mindennek következménye és súlya van; rá kell döbbenni,
hogy nincs semmi, amit következmény nélkül lehet ígérni, tenni vagy
elmulasztani – mondta Bölcskei Gusztáv református püspök a debreceni
Nagytemplomban tartott pünkösdvasárnapi istentiszteleten.
A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke úgy
fogalmazott: pünkösd a tiszta, kijózanító beszéd ideje. Az emberi
józanság legnagyobb barátja a szentlélek. Ez bekapcsolja a látást,
amivel a jót jónak, a rosszat pedig rossznak látjuk – hangoztatta.
„Nem attól nyög ez az ország, hogy éveken, talán évtizedeken át úgy
éltünk, és olyan döntések születtek rólunk és az utódainkról, mintha
ezeknek nem lenne következményük?" – tette fel a kérdést a püspök, majd
leszögezte: ma is tiszta, igaz beszédre van szükség.
Pünkösd volt a legelsõ pillanat, amikor az egyház kilépett a templom
falai közül, és megjelent a világban, hogy hirdesse Isten igéit. A világ
nyomorúságát ugyanis nem lehet a templom falain kívül hagyni – tette
hozzá.
Hányszor akarták bizonygatni nekünk – folytatta -, hogy „nincs helyünk a
templom falain kívül". Szavai szerint azonban az egyház az utcán, a
világ zûrzavarában születik, és szemben a mennyek országának „harmonikus
hangulatú" istentiszteleteivel, „nekünk a zûrzavar, a gonoszság és a
bûn világában kell istentiszteletet tartani".
Igehirdetésében a püspök felhívta a figyelmet arra, hogy lehet
sopánkodni azon, miért nem járnak többen templomba, hogy miért nincs
nagyobb hatása az egyháznak erkölcsi kérdésekben, de szerinte a hibát
nem másokban kell keresni.
Az igehirdetés végén Bölcskei Gusztáv Isten áldását kérte a templomot csaknem teljesen megtöltõ hívekre.
Gáncs Péter: pünkösd a kölcsönös megértés ünnepe
Pünkösd
a kölcsönös megértés és a gyógyuló kommunikáció ünnepe – mondta Gáncs
Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pünkösdvasárnapi
igehirdetésében Budapesten a Deák téri evangélikus templomban.
A nagy érdeklõdéssel kísért ünnepi alkalmon, amelyen egyúttal a Deák
téri evangélikus templom 200 éves fennállásáról is megemlékeztek, a
püspök azt mondta: pünkösd nem emlékünnep, hanem „Isten által felkínált
ajándék mindnyájunk számára".
Megfogalmazása szerint ez az ünnep „a jelenünkbe, a húsunkba vág (...)
szembesít bûneinkkel", és adja az embereknek a bûnbánat, a bûnbocsánat
és az újrakezdés ajándékát.
A püspök hangsúlyozta: pünkösd ünnepe nem múlt idõ, mert „Isten nem
volt, és nem lesz majd, hanem õ a „vagyok", a jelen idõ, az elsõ és az
utolsó".
Gáncs Péter prédikációjában feltette a kérdést: „A politikában nem attól
szenved-e ez az ország, hogy nem értik egymást a pártok, nem érti a
kormány az ellenzéket, és az ellenzék sem érti a kormányt?"
Arról is beszélt, hogy „mi is zavarba jövünk, ha egyszerre csak
megértjük egymást, mert megszoktuk, hogy elbeszélünk egymás mellett,
egymás feje felett". Véleménye szerint igaz ez az élet sok területére, a
szülõk nem értik meg gyermekeiket, és „nem biztos, hogy van közös
nyelvük a tanároknak és diákoknak". A párválasztásban és a házasságban
is kiderülhet: nem értjük egymás nyelvét, „nincs közös szókincs, hogy
megoldjuk a problémákat", és ez sokszor váláshoz vezet – mutatott rá.
A püspök kiemelte: nem érti a világ az egyház nyelvét és sokszor az
egyház sem érti a világ nyelvét, „így marad a kölcsönös elõítélet,
indulat, kirekesztés". Ezért „elemi erõvel kell feltörjön a fohász:
tanítson meg a Szentlélek minket egymás megértésére és befogadására" –
hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, „a lélek szele feléleszti a már-már csak pislákoló hitet,
reményt és szeretetet", és a Szentírás tanúsága szerint „a tanítványok
másokat is felforrósító szeretettel kezdtek el tanúskodni Jézusról",
amikor Isten kiárasztotta rájuk Szentlelkét; erre emlékezik pünkösdkor a
kereszténység.
Gáncs Péter hangsúlyozta: a feltámadó Jézus „jó pásztorként keresi az
elkallódottakat, az elveszetteket, az eltérítetteket, a
félrevezetetteket, az elkóboroltakat". A hozzá való hazatalálást
egyetlen feltételhez köti csupán: „kérjük gyermeki bizalommal, és
fogadjuk be az erõ, a szeretet és a józanság lelkét", mert „kérés híján
elmarad a pünkösdi ajándék".
Szólt arról is az igehirdetés során, hogy „szabadok vagyunk a kérésre,
de az elutasításra is; ennek kockázatát Ádám és Éva óta ismeri az
emberiség". A világmindenség azonban megérthetõ, Isten pedig „dialógusra
kész velünk, és megtanít bennünket szabadító akaratára" – tette hozzá.
hirado.hu
