Lengyelországban voltak
a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyerekei, pontosabban egy
zarándoklaton, amit Budai László szervezett és ő is hívott meg
minket. Kísérőnkkel együtt húszan indultunk el Lengyelország
felé, egy külön vonattal.
Nagyon szép lelki élményekben volt
részünk ez alatt a pár nap alatt. Meglepődtünk,hogy mennyi
magyar él szerteszét a világon és, hogy a magyarság össze tud
tartani ha akar. Nagyon jó érzés volt ennyi emberrel imádkozni
együtt:közös célokért és egyéni szándékokért egyaránt.
Mindenütt, ahová csak elmentünk nagyszerű fogadtatásban volt
részünk, sőt még a helyiek is látták bennünk a magyarság
tüzét. Az egészben az volt a legszebb amikor Czestochowába a
Fekete Madonnához imádkoztunk közösen népünkért, nemzetünkért
és Lengyelországért is. Szerintem, aki egyszer eljut ezekre és
hisz biztosan feltöltődik lelkileg és észreveszi azt, hogy néha
ki kell szakadni a szürke hétköznapokból és kell fordítani időt
lelki életünkre is. Volt egy fiatal akivel elbeszélgettem és
elmesélte, hogy az ő szülei egyáltalán nem járnak templomba és
nem is imádkoznak soha és azért jött el a Fekete Madonnához,
hogy segítsen neki megtéríteni szüleit. Ő azt mondja úgy érzi
sikerült és az imáját meghallgatták. Mekkora ereje is van a
hitnek? Ezen a zarándokúton haladva én hiszem azt hogy bárki
elnyerheti a hit kegyelmét vagy akár megerősítheti azt. Ez a
zarándokút nemcsak egy kirándulás volt hanem lelki feltöltődés
és új erő az új tanévhez.
Köszönöm
Dénes
Boglárka
---------------------------
Vonatos
zarándoklat Lengyelországba...
Első sorban nagyon szépen
köszönöm a lehetőséget, hogy elmehettem Lengyelországba. Soha
nem gondoltam volna, hogy valaha eljutok oda.
Csodálatos helyeken
jártunk, ahol a szentségi kegyelmek túlcsordulóan áradtak.
Mindezen helyek élményeit örökre a szívemben fogom őrizni úgy,
ahogy akkor és ott megéltem.
A zarándoklat kitűzött útja,
Krakkó, Czestochowa és Ószandec városaiból állt. Ezen városok
ámulatba ejtettek és csak gyönyörködni tudtam mind a hit, - mind
pedig a hétköznapi városi életen.
Nagyon nagy élménynek
tartom azt, hogy megérinthettem azt a földet ahol szentek és maga
Boldog II. János Pál pápa is élt.
Külön élmény volt a
czestochowai Fekete Madonna kegyképe előtt imádkozni és
pálosrendi szerzetesekkel találkozni, - ugyanis én még pálos
szerzetest nem láttam, fantasztikus emberek.
Őszintén nincs
olyan, ami ne tetszett volna ezen a zarándokúton, csak azt tudom
ismételgetni, hogy nagyon jó és csodálatos volt és biztos vagyok
abban, hogy minden más zarándok számára is.
Dziekujemy -
Köszönöm.
Szeretettel,
Bocirnea Edina – Kovászna
-------------
Ahol az ég
találkozik a földdel - és a föld is az éggel!
2011 június
27-30 közt lehetőségem nyílt részt venni több, mint hatszáz
személlyel egy magyar vonatos zarándoklaton Lengyelországba, amely
keretén belül húsz helyet kínáltak föl a Dévai Szent Ferenc
Alapítványnak. Tizenkilenc fiatal és egy felnőtt kísérő kapott
lehetőséget ezen hatalmas kegyelmi útra. A zarándok vonaton
egyházi és világi méltóságok is képviseltették magukat.
Erre
az útra kijelölt vonat Budapest Nyugati pályaudvaráról indult.
Az út több, mint tíz órás volt - beleértve a rövid megállókat.
A zarándokok Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről és
Kárpátaljáról is képviselték a magyarságot.
A kijelölt
zarándok helyek: Krakkó, Czestochowa és Ószandec szent helyei. Az
út során a vonati fülkék ki voltak hangosítva, ugyanis imádságos
lelkület és hangulat ''uralta'' a vonatot.
Első kegyelmi
helyünk Boldog II. János Pál pápa első püspöki helye, Krakkó
volt. Az utcán vonulva Mária-énekeket énekeltünk. Az ottani
emberek nagy lelkesedéssel, örömmel és barátságosan fogadtak. A
főtéren Mária tiszteletére épült hatalmas templom két tornyú
ablakában ott lobogott a magyar zászló, közben pedig hallhattunk
egy gyönyörű hangszeres előadást is. Mindenki arcán a mosoly és
az öröm foglalt helyet. Továbbá megcsodálhattuk Wawel
katedrálisát, ahol II.János Pál bemutatta első szentmiséjét.
Tiszteletünket leróttuk a magyar és a lengyel nép nagyjai előtt,
Báthory István, Szent Hedvig királynő, Kaczynski elnök és
felesége majd Pulsudski tábornok sírjánál.
Második
szent helyünk a Fekete Madonna csodatévő kegyképéről ismert
Czestochowa városa. Meglátogattuk az ottani Jasna Góra-i (Fényes
Hegy) helyet, amely keretén belül van egy hatalmas bazilika, majd a
kápolna ahol maga a kegykép található. Érdekes, hogy a
zarándokhely nem jelenés által vált ismerté, hanem a Madonna
csodatévő erejéről. Ugyanakkor itt található az egyedüli
magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok egyik meghatározó
helye is, hiszen ők terjesztették a kegykép tiszteletét és ők
az állandó ''őrzői'' is. Személy szerint még nem volt eddig
alkalmam pálosrendi szerzetessel találkoznom, csodálatos az
életvitelük és a személyiségük. Az ottani egy napos
tartózkodásunk alatt egyéni virrasztásra volt lehetőség ami
éjfélig tartott. Magam is részt vettem ezen virrasztáson, ami
csodálatos és kegyelmekben gazdag volt. A résztvevők száma nem
volt nagy, de aki ott volt, annak az arcán látni lehetett a hálát,
vagy épp mély alázatos gyermeki kéréseit. A virrasztás második
felét közvetlenül a kegykép előtti lépcsőn tölthettem.
Leirthatatlan érzés. Mindent és mindenkit próbáltam a csodatévő
Madonna kezébe ajánlani, mert hiszem, hogy annál jobb és
megbízhatóbb hely nincs. Felemelő érzés volt éjfélkor az a pár
perc amikor a kegyképet bezárták, és közben a virrasztókkal a
magyar és a pápai himnuszt énekelhettem.
Utolsó
zarándokhelyünk, Ószandec. E város ad helyet Szent Kinga
sírhelyének, egy klarissza kolostornak, egy bazilikának, a II.
János Pál pápa Központnak, és a pápa néhány személyes
tárgyát kiállító múzeumnak.
Akkora kegyelem, hogy azon a
helyeken járhattunk ahol szentek, boldogok és elismert világi
vezetők élték úgy, hogy maradandót hagytak nekünk.
Kétség
nem fér ahhoz, hogy ezen út megszervezése mekkora munkát
igényelt, - Isten áldja mindannyiukat.
Az út végén azt
kérdeztem magamtól, hogy mindez álom avagy valóság? Ha álom
akkor soha nem szeretnék fölébredni, - mert ez az az álom melyből
senki sem szeretne fölébredni, ha valóság akkor mindig a szívembe
szeretném hordozni minden egyes pillanatát, - akkor is amikor
visszatérek a mindennapok adta nehézségeihez, hogy legyen ahonnan
erőt merítsek a továbblépéshez, és szerintem ezzel az érzéssel
nem vagyok egyedül. Használjuk ki, éljünk vele és osszuk meg
másokkal is ezen hatalmas kegyelmeket hiszen boldogságra
teremtődtünk.
Szeretettel és mély köszönettel,
Jonica
Xénia - Kovászna
)
