Püspökkel gyalogoltunk a Mária Úton

Az erdélyi szakaszt az elmúlt tíz napban járta végig az a háromtucatnyi zarándok és a hozzájuk csatlakozók, akik Szamosújvárról Csíksomlyóra igyekeztek Nagyboldogasszony napjára. A felekezetek, nemzetiségek közötti megbékélésért hirdette meg a Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a püspöki kar cigánypasztorációs felelõse. Velük tartott két roma család is.  Elmondták: erõs a cigány, de ugyanakkor a magyar identitásuk is. Most járnak elõször Erdélyben. „Nagy öröm erdélyi magyar testvéreinkkel találkozni.” Az út, a közös ima és ének, a találkozások jó alkalom volt a testvériséget építeni.

A püspök meghatározó élményként beszélt a füzesmikolai ortodox kolostorbéli együttes imáról, amit a népekért és felekezetekért ajánlottak fel: a görög katolikus pap és a vikárius, római katolikus püspök, az ortodox szerzetesek, valamint a kolostor vezetõje – aki végül magyarul is mondott pár mondatot. Ákosfalván Gábor-cigányokkal közösen vettek részt a szentmisén.

A Mária Út átöleli a régiót, az Észak-Déli ágával egy nagy keresztet formáz. Általa a szétszakított nemzet elszorított ereiben a vérkeringés újraindul. Útközben nagyon sokat kaptak emberségbõl, jóságból, a hagyományokból. A zarándoklattal szeretné megköszönni az erdélyieknek, hogy megõrizték a családokat, önmagukat. Ugyanakkor kiemelte a román családok kedvességét: találkozva azt az édességet is megosztják, amit talán az unokáknak sütöttek.

„Ez a régió nagyon sokat szenvedett, nagyon sokfelé szakították szét: diktatúrák, háborúk. A Mária Út nagy esély, hogy valami másfajta történelem, másfajta gondolkodásmód elkezdõdjön. Ebbõl a régióból származhat különleges kegyelem” – vallja. Természeti szépségekben is nagyon gazdag. Úgy választották ki fõ vonalát, hogy gyönyörû tájakon és falvakon vezet át. Vannak nehezebb szakaszok, de azokon is csatlakoztak hozzájuk idõsebb helybeliek. „Erdélynek nagy lehetõség – kicsit ide hozzuk a világot”. Meggyõzõdése, úgy ötven év múlva nagyon ismert alapzarándokút lesz. A jelzések felfestése nagyon nagy munka, de párszáz kilométer márt elkészült.

A püspököt személyesen nagyon megérintette Bözödújfaluban, az elárasztott templomnál végzett imádságuk. Sok templomba belépni: megrendítõ pillanat volt. A zarándoklatot felajánlotta a magyar nép lelki megújulásáért, és személyes megerõsödéséért. Óriási hajszában él, a tíz nap lehetõséget nyújtott „emberléptékben menni – szép lassan odaérek”. Fizikai megerõltetés, de a lélek tisztul, erõsödik”.

A Magyar Mária Út Egyesület elnöke, dr. Szabó Tamás személyes tapasztata: nem emberi mû a Mária Út. Emberek hívása nem tudta volna megvalósítani sem azt a lelkesedést, sem azt az áldozatot, ami ezt körülveszi. Az emberek lelkében megszólalt, hogy ez fontos: találkozzunk! Elmondta: a zarándoklat misszió is. Amikor énekelve vonultak Marosvásárhelyen – egyetlen nénit kivéve, aki szóba is elegyedett velük – senki nem nézett feléjük. „A falu az más: kalapot emelnek, keresztet vetnek.” Behívták, hogy vizet adjanak, és hozzájuk csatlakoztak. A békesség elsõ része a megismerés, a második nagyon fontos pedig a kapcsolatépítés.

Molnár Melinda