Istennek
legyen hála, szeretettel, Csaba t.
Kedves
Csaba testvér,
szombaton véget ért a festõ- és citeratáborunk
Torockón. Kicsit félõsen vágtam bele, mert ez volt az elsõ
tábor, amit szerveztem, de hála a két nagyszerû embernek, akik a
gyermekeket tanították, és a segítségeimnek is köszönet érte,
én úgy érzem nem szerénytelenség, ha azt mondom - jól sikerült.
Egész nap tanultak zenélni, délután festettek. Szabadidõben
hegymászás és múzeumlátogatás volt, alig maradt idõ
kitöltetlen.
Szeretnénk, ha a citerázásnak lenne
folytatása, volt annyi tehetséges gyermek, akivel össze lehetne
hozni egy kis citera "együtttest". Sajnálom, hogy
hanganyagot nem vettem fel a zárókoncerten, de belefeledkeztem,
ahogy hallgattam õket...
A szegedi Nagy István
zenetanár írt egy kis beszámolót a saját élményeirõl,
elküldöm néhány képpel:
Szeretettel,
Iringó
Csoda C dúr- ban
Hírét
vettem Iringó nevelõtõl, hogy augusztusban festõ tábort
szerveznek Torockón a gyermekeknek. Kapcsolatunk baráti volta
miatt, felajánlottam, hogy egészítse ki a kínálatot egy zenei
vonallal, nevezetesen egy citeraoktatással!
Mivel ötletem
támogatást nyert, elindultam Szegedrõl, autóm gyomrában tíz
hangszerrel, hogy elképzelésemet valóra váltsam. Akkor csak
annyit tudtam, hogy kb. 20 gyermek lesz a táborban. Kiderült, 10
fiú, és 10 leány fog érdeklõdõ szemével várni engem. Rövid
ismerkedés után máris megindult a munka. Délelõtt, és délután
is zenéltünk kb. 3-3 órát, külön a fiúkkal, és külön a
leányokkal.
Nekem Szegeden is van egy gyermekzenekarom, a
Wesley János Általános Iskolában. Sok éve foglalkozom már a
fiatalokkal. Meglepõ volt számomra az a lelkesedés, szorgalom,
ahogy „belevágtak” a munkába. Hosszú órákon át gyakran
monoton feladatot követve a hangszerek rendre „megszólaltak”. A
kezdeti, idõnként kicsit lemondó arckifejezések kezdtek
megváltozni. Napról - napra ügyesedtek.
Szombaton délelõtt
megérkeztek a nevelõk a kis mûvészeimért Nagyszalontáról,
Gyulafehérvárról, Dózsa Györgyrõl. Mi mindkét csoporttal
egy-egy zenei blokkal készültünk. A kicsik is pengettek, komoly
bátorságról tanúskodva, hiszen igazi közönség elõtt
mutatkoztak be, egy teljesen új dologgal. A fiúk már az
együttzenélést is bemutatták a közismert gyermekdalok
(Zsip-zsup, Szólj síp szólj……) elõadásával. A lányok pedig
a blokk végén már igazi magyar népdalokat is ( Tavaszi szél,
Erdõ mellett, Este van szürkül bé ) játszottak, nagyon szép
elõadásban.
A tábor érzésem szerint maximálisan elérte
célját. Megismerkedtek a táborozók egy régi magyar népi
hangszerrel. Az egy hét olyan értéket képviselt, ami hatással
lehet késõbbi életükre is. Nekem akkora élményt szereztek, hogy
bárhová is megyek, tapasztalataimról úgy szólok mindenkinek,
hogy Torockón megtörtént a csoda C-dúrban. A gyerekek tehetségrõl
adtak tanúbizonyságot, ezért szeretném, ha kapcsolatunk
folytatódna! Jó lenne rövidesen egy újabb találkozás! Álomszerû
a gondolat, hogy jöjjön velük egy zenét szeretõ, ahhoz picit
konyító, ám annál lelkesebb felnõtt, mert a módszer átadásával
akkor mûködhetne igazán a zenélés, ha helyben sikerülne együtt
gyakorolni!
Torockó, 2011. augusztus
21.
Nagy István tanító bácsi
)
)
)
)
