A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó,
Országos Szellemi Örökség Bizottság ma, szeptember 13-án, megszavazta
azt a javaslatot, mely szerint felterjesztik a világörökség státusz
elnyerésére a csíksomlyói búcsút.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter már mandátuma
kezdetén elmondta, egyik legfontosabb célkitûzése kulturális
tárcavezetõként a csíksomlyói búcsú felvétele az UNESCO szellemi
világörökség listájára. A ma elfogadott javaslat alapját a Dr. Tánczos
Vilmos egyetemi docens által összeállított dokumentáció képezte, amelyet
a kutató a ferences szerzetesrend kérésére, az RMDSZ Fõtitkárságának
támogatásával készített el.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter szerint a
zarándoklat egyike azon kulturális hagyományoknak, amelyek meghatározóak
a Kárpát-medencei magyarság életében, ezért kellene a búcsúnak
felkerülnie az UNESCO szellemi világörökségi listájára. „A csíksomlyói
pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentõsebb vallási és nemzeti
ünnepségeinek egyikévé vált, minden évben majd félmillióan zarándokolnak
ide Erdélybõl, de szerte a világból is. Az UNESCO világörökségéhez
tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kapna, ugyanakkor
méltó elismerést jelentene a székelység több mint 500 éves
hagyományának” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az UNESCO szellemi világörökségi listájára való felkerülés egy hosszas
folyamat, amely az Országos Szellemi Örökség Bizottságának mai
döntésével elindult, a következõ hónapokban pedig több szakember
bevonásával elkészül a hivatalos, jelölési dokumentum, amelyet az
UNESCO-hoz terjesztenek be. Románia elsõ alkalommal terjeszt az UNESCO
fele ilyen jellegû, kulturális örökségre vonatkozó javaslatot. A
jelölési iratcsomót jövõ év februárjáig kell véglegesíteniük a
szakembereknek, az UNESCO bizottságának végleges döntése akár két évbe
is telhet.
Csíksomlyón 1352 óta megszakítatlanul van jelen az obszerváns ferences
szerzetesrend, amely az évszázadok folyamán kulturális értékek sokaságát
hozta létre. A kegyhely búcsúkiváltsága 1444-bõl származik, de a
kegyhelyre történõ tömeges zarándoklatok még régebbiek. IV. Jenõ pápa
búcsúkiváltságról szóló pápai bullája szerint Csíksomlyóra naponta nem
szûnik meg összeseregleni („confluere esse”) a vallásos nép. Kiemelkedõ
mûvészi és vallási értékû az 1510-1515 táján készült csíksomlyói
Mária-kegyszobor, amely Európa legnagyobb fából készült gótikus
Mária-szobra. A pünkösdszombati fogadalmi zarándoklat 1567-ben, a
nagyerdei csatában a hittérítõk ellen katolikus hitüket védõ csíkiak és
gyergyóiak gyõzelme után kezdõdött. Csíksomlyó több évszázadon át
lokális jelentõségû búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak a
Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a
20. században ez a kör kiszélesedett, és 1989 után magyar nemzeti
kegyhellyé, sõt az európai katolicizmus egyik jelentõs kegyhelyévé
vált.
)
